A Fidesz, a KDNP és a Jobbik egyetért a hetedik alkotmánymódosításnak a frakcióközi egyeztetések után kialakult szövegével, ám „politikai kérdések fennmaradtak” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztésről tartott szerdai négypárti – a Fidesz, a KDNP, valamint a Jobbik és az LMP részvételével tartott – tárgyalást követő sajtótájékoztatóján. Az LMP álláspontjáról Kósa Lajos azt mondta, a párt később dönt arról, hogy a szöveg ismeretében támogatják-e az alkotmánymódosítást vagy sem.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a négypárti tárgyalás után a Parlamentben (Fotó: MTI)
Kósa Lajos a Jobbikkal kapcsolatban azt közölte: a párt továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy ki kell vezetni a letelepedési kötvényt. A Jobbik korábban ezt támasztotta az alaptörvény-módosítás támogatásának feltételéül. A Fidesz szerint azonban ennek semmi köze az alkotmány módosításához, a kötvények ügye finanszírozási kérdés. A frakcióvezető összegzése szerint a törvényalkotási bizottság elé kerülő alkotmánymódosítási szöveg „minden igényt kielégít, kompromisszumos, mindenkinek benne van a saját javaslata”, „innentől kezdve a politikai kérdések maradtak fenn”, ezek megoldását viszont a frakcióközi megbeszélésen nem tűzték ki célul.
A legfontosabb kompromisszumok között említette, hogy a migrációs kérdésekre vonatkozó jogszabályi területeket sarkalatosnak minősítették, azaz a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának támogatásához kötöttek. Az alaptörvény-módosítás biztosítja Magyarország megvédését a kötelező betelepítési kvótától – jelentette ki a politikus. A parlamenti zárószavazást november 8-án meg lehetne tartani, de végleges döntés még nincs – tette hozzá.
Kósa Lajost kérdezték arról, hogy az Opimus Press Zrt. – amely az Opimus Group nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában van – vette meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-t. Válaszában helyes törekvésnek nevezte, hogy a magyar piacon jelen lévő média minél nagyobb része legyen hazai tulajdonban. Hogy „a legfontosabb kérdésekben megnyilatkozó médiának az elkötelezettsége a nemzet iránt meglegyen, azt leginkább ez a tulajdonosi struktúra biztosítja” – fogalmazott. Megismételte: a nemzeti tőke nagyarányú részvétele a médiaszektorban nagyon fontos kérdés minden országnak, és „ez nem jelenti a média egyszínűségét”. Az Opimus egy tőzsdei részvénytársaság, ostobaság Mészáros Lőrinc – felcsúti polgármester – közelinek nevezni, hiszen „az egy nyílt részvénytársaság, nagyon sok tulajdonosa van”, szabadon lehet venni a részvényeit – mondta.
Egy másik kérdésre kizártnak nevezte azt a felvetést, hogy a Népszabadság kormányközeli lap lesz. Liszkay Gábornak a Mediaworks környékén való „feltűnését” firtató kérdésre azt felelte: Liszkay Gábor nem újságíró, hanem sajtómenedzser, és van példa a magyar médiapiacon is arra, hogy egyik orgánum a másik menedzserét szerződteti. A témával kapcsolatos szavait azzal zárta: „nem tudom, hogy kinek mi a szándéka a Népszabadsággal kapcsolatban”. „Ez egy olyan médiaügy, aminek egyébként hozzánk semmi köze nincs” – tette hozzá.
A kereskedelemben dolgozók munkavégzésével kapcsolatos KDNP-s tervekről Kósa Lajos kérdésre azt mondta: a kereszténydemokraták szerint úgy kellene elkészíteni a beosztásokat, hogy a munkavállalóknak havonta legalább két szabad hétvégéjük legyen. A javaslaton még dolgoznak. Újságírói felvetésre a Fidesz frakcióvezetője abszurdnak minősítette a Népszavának azt az információját, amely szerint a kormánypárt törvényben szabályozná, hogyan kell viselkedni az állami rendezvényeken.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője megerősítette, hogy csak a letelepedési kötvények kivezetése esetén járulnak hozzá az alaptörvény módosításához. Volner a szerdai frakcióközi egyeztetés után kijelentette: biankó csekket nem töltenek ki. Az ellenzéki politikus budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárgyaláson eddigi álláspontjukat képviselték, azaz hogy a kötvényeken keresztül gazdag bevándorlókat se lehessen betelepíteni és számoljanak fel egy olyan „korrupciós mechanizmust”, amelynek szálai a Fidesz vezető politikusaihoz és háttérembereihez kötődnek. „Enélkül nem lesz alaptörvény-módosítás” – közölte. Értékelése szerint a kormány eleinte még próbált taktikázni, de most meghátrálni látszik és úgy néz ki, hajlandó kivezetni ezeket a kötvényeket a rendszerből és törvényes garanciát adni, hogy nem is vezetik azokat vissza. Hozzátette: ezt kívánja a választói akarat is. Volner János kérdésre azt is elmondta, hogy a módosítás szövege kezd összeállni, azt el tudnák fogadni.
A KDNP a dolgozóknak garantált két szabad vasárnapos felvetésére azt válaszolta, hogy még tárgyalniuk kell erről. Megkérdezték arról is, hogy véleménye szerint kormányközeli lesz-e a Népszabadság a tulajdonosváltással. Volner János azt mondta: biztos abban, hogy így lesz. Szerinte a kormány tudatos offenzívát folytat a médiával szemben, a hozzá köthető sajtót viszont támogatja. A népszavazási kampány becsült 15 milliárd forintos költségét érzékeltetve azt mondta: „ez körülbelül akkora összeg, amennyiből durván egy évszázadig a Jobbik-közeli Alfahírt és N1 tévét el lehetne tartani”. Egyúttal bírálta, hogy a közmédiában „véleményterror” valósul meg, mert oda hónapok óta egyetlen jobbikos politikust sem hívnak be.
