Az újvidéki Bölcsészettudományi Karon tegnap ünnepelték a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 57. születésnapját. Megemlékeztek arról, hogy 100 éve született Penavin Olga nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, és ez alkalmából egy nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. Az ünnepségen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, továbbá a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a belgrádi Magyar Tanszék, valamint más intézmények és szervezetek képviselői is.
Az ünnepség zenei bevezetőjét követően dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőjében elmondta, hogy egyszerű kijelentésnek tűnik, amikor azt mondjuk, hogy 57 éves lett a Magyar Tanszék, viszont a kari archívumban őrzött dokumentáció szerint az már két évvel korábban, vagyis 1955-ben megalakult:
– Az újvidéki bölcsészkar vezetőségének 39. ülésén, 1957. szeptember 16-án arról született döntés, hogy az újonnan alakult Magyar Tanszék megbízott vezetője dr. Penavin Olga docens legyen. Így Sinkó Ervin két évvel később csak egy második jogi keretbe helyezett tanszék működését avatta fel legendás székfoglaló beszédében – mutatott rá a tanszékvezető.
Csányi Erzsébet külön köszöntötte a konferencia 44 résztvevőjét, akik ezúttal öt országból érkeztek.
Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár felszólalásában elismerését fejezte ki a vajdasági magyar közösség felbecsülhetetlen jelentőségű intézménye iránt, amely 57 éve folyamatosan működik, és fennálása óta töretlenül képviseli az igényességet, és a megalkuvás nélküli színvonalas tevékenységet, mind az oktatói és nevelői munka, mind a tudományos és kutatómunka, továbbá a kiadói tevékenység terén.
A Magyar Tanszéken az elmúlt tanévben is aktív tudományos és oktatói munka folyt, amiről dr. Horváth Futó Hargita tanszékvezető-helyettes tartott egy prezentációval egybekötött összefoglalót.
Őt követően dr. Pásztor Kicsi Mária, a Penavin Olga 100 című konferencia tudományos bizottságának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, az Egyetemi Nyelvészeti Napok konferenciasorozatnak a Tanszéken több évtizednyi hagyománya van. Évről évre megrendezik, és minden alkalommal egy-egy aktuális nyelvészeti problémát, műhelyt vagy kiváló nyelvészt mutatnak be a résztvevők, szerteágazó előadások révén:
– Éppen 20 évvel ezelőtt is például Penavin tanárnőt köszöntöttük nyolcvanadik születésnapján. Akkor a tanárnő is figyelemmel végighallgatott minden előadást, szerény, de célratörő hozzászólásaival útmutatót adott fiatalabb kollégáinak. Öt évvel később a 85 éves tanárnőt terveztük felköszönteni, ő azonban 2001. október 25-én, tehát pontosan 15 évvel ezelőtt örökre eltávozott sorainkból. De csak fizikailag, mert tanításai mindmáig útmutatóul szolgálnak számunkra – emelte ki a konferencia elnöke. Hozzátette, jó alkalom ez arra, hogy felidézzék Penavin Olga emlékét, és a mai távlatokból, perspektívákból szemlélve megvitassák, mit is jelent még ma is ez az életmű.
A plenáris előadásokat dr. Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tanára, a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg Penavin Olga és a Csűry-iskola címmel. Őt követően Nagy elődök nyomában elnevezéssel dr. Kolláth Anna, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén végzett, illetve a Tanszékhez (is) kötődő (szocio)dialektológiai kutatásokról számolt be.
Az előadások után került sor a Sinkó Ervin Irodalmi Díj átadására. Mint azt felvezetőjében a 2016-os évi Sinkó-díj bírálóbizottságának elnöke, dr. Bencze Erika elmondta, a dr. Csányi Erzsébet, dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Toldi Éva és dr. Utasi Csilla összetételű bírálóbizottság szeptember 21-én megtartott ülésén az idei díjat szavazattöbbséggel A város mint (ellen)érv (Újvidék a [jugoszláviai] magyar irodalomban) című tanulmánykötetéért Roginer Oszkárnak ítélte oda. A bizottság értékelése szerint a tanulmánykötet a térségbeli magyar irodalmi hagyomány egyéni és új szempontú megközelítésének és értelmezésének értékes dokumentuma. A kiadvány a Létünk Könyvek negyedik köteteként a VMDOK kiadásában látott napvilágot:
A díjazott hallgatók egy csoportja tanáraikkal
– A Sinkó-díj odaítélésekor azonban nemcsak A város mint (ellen)érv című tanulmánykötet szolgált érvként és ellenérvként a döntés meghozatalában, hanem az újszerű magatartás is, amelyet Roginer Oszkár a térségi tudomámyos életben fiatal kutatóként, tudósként képvisel, s amelynek önreflexiója és definíciója is maga a könyv. Roginer ezer szállal kötődik Újvidékhez, az „olyan város”-hoz, itt született, tősgyökeres újvidéki, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékét az alma materének tekinti, sem lélekben, sem tudományos munkásságának tematikájában és érintettségében nem szakadt el tőle – mutatott rá a bírálóbizottság elnöke.
Roginer Oszkár egy baleset miatt sajnos nem vehette át személyesen a díjat, de levélben köszönte meg az elismerést. Ebben többek között kifejti, hogy a szóban forgó kötetet itt kezdte el írni, Horvátországban folytatta és Ausztriában fejezte be: – Újvidékről indultam el ezen a pályán, de ez a könyv nem jöhetett volna létre azon irodalomtörténeti és irodalomelméleti, historiográfiai, szociológiai és politológiai háttértudás nélkül sem, amit Pécsett, Budapesten, Zárában, Szarajevóban, Hannoverben vagy Grazban halmoztam fel. A könyvet nem a messze idegenben írtam, hanem a bácskai síkságon, a dalmáciai partokon és az osztrák Alpok tövében, ahol ugyanannyira otthon vagyunk. A határokat mások rajzolják meg és mások is látják, mások hangsúlyozzák – én igyekszem egyre kevésbé – fejtette ki többek között levelében Roginer Oszkár.
Az ünnepség folytatásában a Magyar Tanszék dicséretben és könyvjutalomban részesítette azokat a hallgatókat, akiknek az összesített tanulmányi eredményük meghaladja a kilenc és feles átlagot. A könyvjutalmakat és okleveleket dr. Kovács Rácz Eleonóra, dr. Novák Anikó és Bíró Anna, a tanszék új tanársegédje adta át. Dicséretben és könyvjutalomban részesült a tavalyi tanév elsős hallgatói közül Korhecz Dalma, a tavalyi harmadévesek közül Pásztor Kicsi Gergely, a végzős, negyedéves hallgatók közül pedig Szalma Judit és Kecskés Ildikó. A mesterhallgatók közül dicséretben és könyvjutalomban részesült Botos Orsolya, Lábadi Lénárd, Ternovácz Dániel, Léphaft Ágnes, Magyar Klementina, Magó Attila, Surányi Emese, Lábadi Dávid és Horváth Ágota.
Az alkalmi kiállításon a 100 éve született Penavin Olga gazdag tudományos munkásságát mutatták be
A tanszéknapi ünnepség és a nemzetközi tudományos konferencia kísérőrendezvényeként a Bölcsészettudományi Kar első emeletén dr. Csáky Sörös Piroska megnyitotta a Penavin Olga 100 című kiállítást, amelyen Penavin Olga gazdag tudományos munkásságát mutatták be. A kiállítást Tüskei Vilma és Ficze Tímea állította össze.
A tudományos konferencia pénteken a Bölcsészettudományi Karon, három helyszínen az esti órákig folytatódott.
