2024. március 28., csütörtök

Amerikai elnökválasztás - Mi történik, ha Donald Trump nem fogadja el a választási eredményt?

A közelgő amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje, Donald Trump egyelőre úgy nyilatkozik, hogy nem ismeri el a választás eredményét, legalábbis ha demokrata párti ellenfele, Hillary Clinton nyer. Mi történik, ha tényleg így tesz? - ezt latolgatják ezekben a napokban elemzők és politikusok egyaránt.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) összefoglaló műsorainak egyikében valamelyik vendég azt találta mondani: Trump összevissza beszél. Múlt szerdán, az elnökjelölti vitában még közölte, hogy fenntartja magának a jogot az eredmény vitatására, és ha úgy látja, hogy a választási folyamat nem tiszta, akkor - megkérdőjelezhető eredmények esetén - tiltakozást nyújt be, és akár jogi eljárást is kezdeményez. Aztán csütörtökön, egy ohiói kampánygyűlésen már csavart egyet az álláspontján, s kijelentette: elfogadja a szerinte történelmi elnökválasztás eredményét, de csak akkor, ha ő győz.

Meglehet, pár napon belül ismét másként fogalmaz. Az első elnökjelölti vitában ugyanis, amikor a műsorvezető megkérdezte tőle, hogy elfogadja-e a választási eredményt, még igenlően válaszolt, s azt mondta, ha Hillary Clinton lesz az elnök, akkor támogatni fogja.

A New York-i milliárdos régóta hangoztatja, hogy az amerikai választási rendszerben megvan a csalás lehetősége, s azt is régóta ismételgeti, hogy a mostani választást "elcsalják". Így aztán nem meglepő, ha sok elemző - és politikus is - számol azzal, hogy Trump november 8-án, a választás éjjelén vitatni fogja az eredményt.

Pedig republikánus politikusok is egyaránt óv intik őt ettől. "Veszteni nem jó, de a vesztes minden korábbi választáson gratulált a győztesnek és 'elnökömnek' szólította. Ez nem republikánus vagy demokrata szokás, ez az amerikai mód" - írta közleményében John McCain arizonai republikánus szenátor. S egy sor más republikánus is leteremtette Trumpot. Arizona másik republikánus szenátora, Jeff Flake egyenesen azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy a választási eredmény elutasításával Trump "túlmegy minden határon".

A Hillary Clinton mellett kampányoló Barack Obama elnök pedig leszögezte: Donald Trump ezzel nemcsak a választói akaratot kérdőjelezi meg, hanem az amerikai demokrácia alapjait is.

Az amerikai választási törvények nem írják elő, hogy az elnökválasztás vesztesének el kell ismernie a vereségét. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezt mindenki elvárja, s az elmúlt évszázadban nem is volt olyan elnök, aki ne tette volna meg.

Az ABC televízió kis hangképes összeállítást is készített az elmúlt évtizedek nagy veszteseiről: Barry Goldwatertól John McCainig - történetesesen mindketten szenátorok s mindketten republikánus elnökjelöltek voltak - mindenki elismerte vereségét még az elnökválasztás éjjelén mondott beszédben. Négy évvel ezelőtt Mitt Romney, a republikánusok elnökjelöltje még azt is megígérte: imádkozik, hogy Obama elnök sikeres legyen.

Nem kevesen hozzák szóba a 2000-ben tartott elnökválasztást, amikor a demokraták elnökjelöltje, Al Gore (Bill Clinton elnök alelnöke) alulmaradt republikánus vetélytársával, George W. Bushsal szemben. Ez volt az az emlékezetes voksolás, amikor Floridában nagyítóval vizsgálták a választási cédulákat, és Al Gore sem akarta elismerni a vereségét. Azt mondta, megvárja, amíg minden voksot újraszámolnak, s aztán még a Legfelsőbb Bírósághoz is fordult, hogy további időt kérjen az újabb újraszámoláshoz. Csak miután a Legfelsőbb Bíróság megtagadta ezt, ismerte el Gore a vereségét. Igaz, akkor sem túl elegánsan. "Hadd legyek világos: nagyon vitatom a Legfelsőbb Bíróság döntését, de elfogadom" - fogalmazott.

Kellyanne Conway, Donald Trump kampánymenedzsere éppen Al Gore példájára hivatkozott, amikor arról faggatták, mit szól Trump álláspontjához. Tény, hogy 2000-ben csak december 12-én született meg a végleges választási eredmény és Bush elnökségének elismerése.

Az amerikai választási rendszerben egyébként kétféle voksból áll össze az eredmény: az úgynevezett népi szavazatból, vagyis a polgárok által leadott szavazatok összesítéséből, továbbá az előválasztási folyamatban megválasztott elektorok voksaiból. Egy elnökjelöltnek az elektori kollégium 270 voksát kell elnyernie ahhoz, hogy elnök lehessen.

Donald Trump számára, ha veszít, az elemzők szerint több lehetőség kínálkozik.

Edward Foley, az Ohiói Egyetem jogi karának választási joggal foglalkozó professzora szerint Trump előtt is nyitva a lehetőség, hogy újraszámlálást kérjen. De ez csakis abban az esetben lehetséges, ha az eredmény nagyon szoros. Ha a republikánus elnökjelölt úgy érzi, hogy a választáson csalás fordult elő, akkor pert indíthat azon államokban a választást lebonyolító tisztségviselők ellen, ahol a csalást gyanítja.

Trump elvileg akkor is visszautasíthatja Hillary Clinton győzelmének elismerését, ha a demokraták elnökjelöltje nagyarányú győzelmet arat (mint ahogyan ezt az előrejelzések sejtetik). Csakhogy ebben az esetben senkit nem érdekel, és semmit nem számít, hogy mit mond a vesztes republikánus.

Pontosabban: csak a választás végeredményét nem befolyásolja. Mert valójában ha Trump az esetleges nagyarányú veresége ellenére sem ismerné el vetélytársa győzelmét, ezzel alaposan megingatja az amerikai demokratikus és politikai rendszerbe vetett hitet. Híveinek nagy tábora pedig kiszámíthatatlanul reagálhat. Annál is inkább, mert a republikánus elnökjelölttől hosszú hónapok óta azt hallotta, hogy a washingtoni politikai elit kijátszotta őt és a választókat egyaránt.