2024. április 16., kedd

Kisebbségi sajtó az európai úton

Számos tárgyalási fejezet érinti a médiumok kérdését – A nemzeti közösségek tájékoztatásának stabil finanszírozásra lenne szüksége – hangzott el a témával foglalkozó újvidéki tanácskozáson

Fontosak azok a cselekvési tervek, amelyek az uniós tárgyalási fejezetekre való előkészületek során születtek meg. A kisebbségi médiumokat azonban továbbra is három jelentős veszély fenyegeti: a többségi nyelven íródott sajtó jobb elérhetősége, a kisebbségi közösségekre jellemző asszimiláció és lakosság-elöregedés, továbbá a világhálón található médiatartalmak széles palettája. Erre Peter Susko, Szlovákia belgrádi nagykövetének helyettese hívta fel tegnap a figyelmet a 72. születésnapját ünneplő Hlas ľudu szlovák médium által szervezett tartományi képviselőházi tanácskozáson, melynek témája a kisebbségi médiumok helyzete volt az európai uniós csatlakozási folyamatban. Anna Tomanová-Makanová, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke véleménye szerint a téma új dimenziót nyert az igazságügyi reformok és alapvető jogok kérdéseivel foglalkozó 23. csatlakozási fejezet megnyitásával. Makanová a helyi médiumok privatizációjával kapcsolatban fogalmazott meg újabb aggályokat, emlékeztetve arra, hogy a magánosítást mindvégig ellenezték a kisebbségek nemzeti tanácsai, hiszen azzal nem szavatolható sem a sajtószabadság, az azzal járó projektumszerű pénzelés pedig nem garantálja egy-egy médium fennmaradását sem. A kisebbségi médiumoknak egy átlátható, rendszerszerű pénzelési modellre lenne szükségük – mondta, majd hozzátette: hamarosan lejár a privatizáció utáni első év, és kíváncsi arra, hány médiumban őrzik meg az első évben kötelezővé tett programsémát, nyelvi arányokat akkor, amikor az már a törvény szerint nem lesz kötelező.

Vladimíra Dorčová-Valtnerová a kisebbségi akcióterv fontosságát hangsúlyozta (Ótos András felvétele)

Vladimíra Dorčová-Valtnerová a kisebbségi akcióterv fontosságát hangsúlyozta (Ótos András felvétele)

BALKÁNI EXPRESSZ

A Hlas ľudu főszerkesztője fontosnak tartotta kiemelni a 23. fejezet egyik következményét. Vladimíra Dorčová-Valtnerová a kisebbségi akciótervből azt olvasta ki, semmiképp sem lehet rosszabb a kisebbségi sajtó helyzete az előttünk álló időszakban, ami alapot ad a tervezéshez. Felszólalása során Slobodan Arežina, a szerbiai uniós tárgyalócsoport tagja egyet értett ezzel a megállapítással, ám megjegyezte, a mai napig két „iskola” létezik az uniós közeledési politika esetében: az egyik az úgynevezett „balkáni expressz” elvét követve megengedné mindegyik államnak, hogy az Unió tagjává váljon, egy csomagban csatlakoznának az országok, s a reformok végrehajtása későbbre lenne halasztva. A másik meggyőződés megkövetelné a csatlakozási folyamat teljes sikerét, és csak utána tenné lehetővé a tagállammá válást. Arežina a társadalom fejlődése szempontjából a második verziót tartotta elfogadhatóbbnak. A médiumokra összpontosítva kijelentette, hogy a nézettség és hallgatottság a kisebbségi sajtó esetében nem mérhető a megszokott módon, azt kell meghatározni, hogy egy tartalom az adott nemzeti közösségen belül betölti-e a funkcióját.

A TARTOMÁNYI DOTÁCIÓK RENDSZERE

A kisebbségi sajtónak nyújtott tartományi támogatások rendszerét ismertette a tanácskozáson Đorđe Vukmirović tartományi művelődési, tájékoztatási és vallásügyi segédtitkár. Mintegy 230 médium működik jelenleg Vajdaságban, éspedig: 50 nyomtatott lap, 75 rádióállomás, 40 tévécsatorna, továbbá mintegy 70 internetes portál, ezek közül húsz nincs bejegyezve. Összesen 22 lapot megjelentető 9 nemzeti tanácsi alapítású kiadót pénzel a tartomány, 2016-ban a költségvetésből 264 millió dinárt fordítottak erre a célra. A Magyar Szónak 90, a Hét Napnak 26, a Hlas ľudunak 33,5, a Ruszke Szlovónak 31, a Hrvatska Riječnek 30,6, a Bunjevačke Novinének 8,2, a román és ukrán lapoknak pedig 5, illetve 4 millió dináros dotációt hagytak jóvá az idén. A titkársegéd véleménye az, hogy nagyon kevés pénz marad a dotációkon túl a projektumok támogatására, ezért azt szorgalmazza, hogy ez a keret a többszörösére növekedjen, de a kisebbségi lapok támogatása se csökkenjen.

MINDEN FEJEZET A SAJTÓHOZ VEZET

Nedim Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a médiumok témáját számos tárgyalási fejezet érinti még a 23. fejezeten kívül. Felhívta a figyelmet az 5. fejezetre, mely a közbeszerzéseket taglalja, e téma pedig szerinte gyakran a politikai nyomás egyik kiváltó oka. A 10. fejezet a szabályozó testületekkel is foglalkozik, azok függetlenségét is elvárja. A 8. fejezet a konkurencia szavatolásának fejezete, melynél fontos téma lesz a médiumok tulajdonjogi viszonyai. A 28. fejezet a fogyasztó- és egészségvédelemmel, továbbá a reklámanyagok finanszírozásával foglalkozik. A 32. a pénzügyi ellenőrzés fejezete, amely az állami költségvetés kiadásait fésüli át, a közszolgálati médiumokat érintve.

Szerbia területén 427 online médium működik, ebből 18 kisebbségi nyelven szól a publikumhoz, további 30 pedig valamelyik nemzeti közösség nyelvét jelölte meg másodlagos hírközlési nyelvként – ismertette az adatokat Miroszláv Kevezsdi médiaszakértő. A fiatalabb generációk már inkább az internetről tájékozódnak, ami nehezíti a hagyományos kisebbségi sajtótermékek helyzetét – állapította meg Kevezsdi.