2024. március 29., péntek

London nem zárja be az ajtót

A tervek szerint március végéig elindítják a hivatalos kilépési folyamatot

A brit pénzügyminiszter, Philip Hammond szerint Nagy-Britannia azután sem zárja be az ajtót a magasan képzett külföldi munkaerő előtt, miután elhagyta az Európai Uniót. A brit kormány a tervek szerint a jövő év első negyedében indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamatot – mondta vasárnap a brit miniszterelnök, Theresa May, hozzátéve, kezdeményezni fogják a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez.

Philip Hammond brit pénzügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: bármilyen megoldás szülessen is a kilépési tárgyalásokon a bevándorlás szabályozására, a brit kormány e szabályozási jogokkal „felelősen fog élni”. Hammond szerint a bevándorlás majdani szabályozási rendszerét úgy kell alkalmazni, hogy segítse a brit gazdaság fejlődését. Az EU-tagságról júniusban tartott népszavazás – amelyen a többség a kilépésre voksolt – megmutatta, hogy a brit választók a szuverenitás és a határok feletti ellenőrzés visszaszerzését várják el a kormánytól, de olyan módon, hogy a brit gazdaság tovább növekedhessen – tette hozzá. A pénzügyminiszter szerint a brit kormány „bizonyosan” nem arra fogja felhasználni a jövőbeni bevándorlási szabályozást, hogy „bezárja az ajtót” a magasan képzett külföldi munkaerő előtt, ha jelenlétük elősegíti a befektetések beáramlását és a növekedést, „legyen szó bankárokról, szoftverfejlesztő mérnökökről vagy globális nagyvállalatok igazgatóiról”.

A brit kormány még nem részletezte, hogy a kilépés után milyen eszközökkel kívánja szabályozni a bevándorlást, de az ausztráliai mintájú, pontozásos elbírálási rendszer bevezetése – amely a népszavazás előtt a kilépést pártoló tábor kampányának egyik fő eleme volt – mára lekerült a napirendről. Theresa May miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy olyan rendszert szeretne, amelyben a brit kormány maga dönti el, hogy ki telepedhet le Nagy-Britanniában. May szerint a pontrendszer éppen ezt nem tenné lehetővé, hiszen ha a pontozásos módszer alapján meghatározott elbírálási kritériumoknak a bevándorlási engedélyért folyamodók megfelelnek, akkor további mérlegelés lehetősége nélkül, automatikusan be kellene őket engedni az országba.

Az elsődleges probléma azonban továbbra is az, hogy az uniós munkavállalók beáramlásának korlátozásával Nagy-Britannia a jelenlegi uniós szabályozás alapján elvileg elveszítené akadálytalan hozzáférését az EU belső piacához. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis, ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli –, akkor tartania kell magát az Unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy eddig történt.

Ami a konkrét lépéseket illeti, Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: London március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A brit kormányfő először adott hozzávetőleges tájékoztatást a cikkely aktiválásának várható menetrendjéről. Eddigi nyilatkozataiban visszatérően csak annyit közölt, hogy ez a lépés az idei év vége előtt nem várható, mivel a brit kormánynak előbb ki kell dolgoznia tárgyalási stratégiáját.

Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban is hangsúlyozta, hogy pontos dátum továbbra sincs. Hozzátette azonban: reméli, hogy miután az EU-partnerek azt már tudják, hogy az 50. cikkely aktiválása 2017 első negyedében megtörténik, „el lehet végezni bizonyos előkészületi munkálatokat”, és így az érdemi tárgyalási folyamat simább lehet. Ez az Egyesült Királyságnak, az Európai Uniónak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt érdeke – mondta a brit miniszterelnök.

Korábban voltak olyan sajtótalálgatások, hogy Theresa May az 50. cikkely aktiválásával megvárhatja akár a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat is. Elhangzottak olyan uniós vélemények is, hogy a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a BBC rádiónak a minap kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalási folyamat a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után indulhat el. Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalások esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében kezdődhetnek, addig legfeljebb „technikai jellegű” egyeztetésekre van mód.

Theresa May interjút adott a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak is, közölve: a brit kormány tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez. May szerint a csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britannia „ismét szuverén és független országgá válik”. A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unió jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában – tette hozzá a brit kormányfő.

A kormány tervei alapján azonban a csatlakozási jogszabály kivezetéséről intézkedő törvény teljeskörűen csak attól a pillanattól lesz hatályos, amikor Nagy-Britannia hivatalosan kilép az Európai Unióból. Theresa May a The Sunday Timesnak adott interjúban elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. May kijelentette: az általa felvázolt menetrend nyújtja „a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt”.