2024. április 20., szombat

Bulgária felől egyre többen érkeznek

Vučić szerint a falak és kerítések szükségetelenek, de úgy véli, Szerbia nem válhat Európa első és utolsó védvonalává

Az utóbbi 15 napban Bulgária felől Negotinnál Dimitrovgrád irányában egyre több menekült próbálja kisebb-nagyobb csoportokban átlépni a határt – jelentette tegnap Jovan Krivokapić, a védelmi minisztérium sajtófelelőse.

Közlése szerint szerdán éjjel egy 50 fős csoportot fogtak el, amelynek tagjait befogadóközpontokba szállították, ugyanakkor letartóztatták és 48 órás előzetesbe helyezték azt a Vrnjačka Banja-i embercsempészt, aki segítette az illegális határátlépést.

A sajtófelelős rámutatott arra, hogy a katonai és rendőri közös erők feladata az, hogy megakadályozzák a Bulgária és Macedónia irányából érkező menekültek határátlépését, illetve hogy megküzdjenek az embercsempészekkel. Ennek a feladatnak ezek az őrszolgálatok jó eredménnyel tesznek eleget, hiszen 7500 migráns esetében akadályozták meg az illegális határátlépést.

HA KELL HATÁRKERÍTÉS, LESZ

Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi miniszter minapi kijelentése szerint radikálisabb lépésekre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a menekültek Szerbiába jutását. Utalt arra, hogy Szerbiának is meg kellene fontolnia esetleg a határkerítés felállítását.

Aleksandar Vučić tegnap a Pink televíziónak Párizsból adott nyilatkozatában közölte, tudja, hogy a kormányban megoszlanak a vélemények a határkerítés célszerűségét illetően.

Én minden kerítés felállítása ellen vagyok, mert szerintem a kerítés nem megoldás a migránsválságra – hangsúlyozta. Elmondta, annak ellenére is így gondolja, hogy a Szerbia területén tartózkodó menekültek összetétele jelentős mértékben megváltozott. A migránsok 85 százaléka nem háborús területről érkezik, gazdasági migránsnak számít, és a viselkedésük is megváltozott, erőszakosabbak, bár a rendőrség még tudja őket kontrollálni. Ugyanakkor Szerbia nem válhat Európa első és végső védővonalává. A menekültek Európába jutására magának az EU-nak kell megoldást találnia, mindenekelőtt a bolgár és a görög határon.

Jovan Krivokapić ugyanakkor kiemelte, ha az állami szervek úgy döntenek, hogy határkerítésre van szükség, a katonaság és a rendőrség egységei készen állnak, hogy ezt kivitelezzék.

A HEGYVIDÉKEN A KERÍTÉS SEMMIT SEM ÉR

Az UNHCR adatai szerint Szerbia területén jelenleg 4800 migráns tartózkodik, mintegy felük nő és gyerek.

Hangsúlyoznom kell, hogy az ország területén tartózkodók nemzetisége és állampolgársága alapján nem lehet megállapítani, hogy valaki menekült vagy gazdasági migráns, így a menekültstátus meghatározásánál sem adhat kizáró alapot – hangsúlyozta Mirjana Milenkovszki, az UNHCR szerbiai irodájának sajtófelelőse.

Radoš Đurović, a Menedékjogot Kérők Védelmével Foglalkozó és Segítő Központ igazgatója pedig arra mutatott rá, hogy a migrációt nem lehet megállítani, még kerítéssel sem, különösen a bolgár vagy a montenegrói hegyvidéken. Ez 10 ezer határőrnek sem sikerült a szerb–magyar határon, a síkságon.

Ma már világossá vált, hogy Törökország zsarolja Európát a menekültekkel, és minden a politikai döntésektől függ. Ha több ezer ember indul útnak egyszerre, a kerítésnek sem lesz semmi értelme – hangsúlyozta Đurović.