„Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban” címmel augusztus 29. és 31. között konferenciát szervez a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány.
„A konfliktusok szaporodnak környezetünkben, a véres etnikai és vallási konfliktusok vagy annak álcázott összecsapások emberek millióit űzik el otthonaikból. Keresztény rabszolgák kiszolgáltatottságáról olvashatunk. Kérdés, miként néznek ki ezek a konfliktusok az Ószövetségben és az Újszövetségben, illetve a keresztény ősegyházban?” – indokolják a konferencia témaválasztását a szervezők.
A szegedi dóm látogatóközpontjában rendezett, 24 előadót (többek között Zágrábból, Szabadkáról, Kolozsvárról) felvonultató tanácskozáson az előadások mellett több munkacsoport is tevékenykedik. A hellenisztikus munkacsoport az Újszövetség pogány hellenisztikus irodalmi hátterét vizsgálja, a biblia-hatástörténeti munkacsoport pedig a szentírási ihletettségű alkotásokat a magyar irodalomban. A bibliafordító munkacsoport egy katolikus-protestáns bibliafordítás lehetőségeit vizsgálja a közös keresztény tanúságtétel jegyében. A bibliafordítást előkészítő kerekasztal kijelölt katolikus tagjai Martos Levente Balázs, Kocsis Imre, Fodor György, Rózsa Huba lesznek. A hangos bibliával foglalkozó munkacsoport háromperces részletekben már megkezdte a szöveg rögzítését, a felvétel a Mária Rádión és reményeik szerint a magyar közmédia műsoraiban is napi rendszerességgel adásba kerülhet majd.
A konferencia főelőadója Martin Meiser saarbrückeni evangélikus teológiaprofesszor lesz, aki a Galatáknak írt levél kommentárjáért XVI. Benedek pápától kitüntetést kapott, és Magyarországon Septuaginta-fordítás elindítását tervezi. A rendezvényen bemutatják a kézzel másolt biblia hasonmás kiadását, a Tóra két papírkötéses példányát, melynek különlegessége, hogy keresztények másolták.
A konferencián átadják a 2010-ben alapított díjat, amelyet a kortárs Újszövetség-kutatás egyik legnagyobb hatású tudósáról, Joachim Gnilkáról neveztek el. Az elismerést elsőként Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vehette át.
Benyik György, a konferencia igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy egyfajta kulturális amnéziát figyelhetünk meg, hiszen azok, akik különböző vallások és felekezetek nevében föllépnek, tulajdonképpen nem ismerik az adott vallásoknak és felekezeteknek a tanítását, ami nemcsak a muszlimokra igaz, hanem a keresztényekre is. Példaként azt hozta fel, hogy a magyar férfilakosság zöme fel tudná sorolni, hogy kedvenc futballcsapata ki ellen hány góllal győzött, ám azt kevesen tudják, hogy a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” hol van, vagy épp, hogy a tízparancsolat nem egy keresztény tanítás, hanem a zsidó etikának a legmagasabb szintje. „Ezt a kulturális amnéziát szeretnénk megszüntetni, ez a konferencia egyik küldetése. Amennyiben tudatosítjuk, hogy a legértékesebb kulturális kincsünknek, a bibliának és az egyéb humánus irodalmi műveknek a köztudatban való tartása az a mentális egészségünk szempontjából nagyon fontos dolog, akkor elvégeztük az egyik feladatunkat” – fogalmazott Benyik.
