Miközben Szerbiában arról vitáznak, hogy a jelenlegi 121 dinárról mennyire növelhető a minimális órabér, a világ gazdagabb részeiben a háromnapos munkahét, illetve a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése a nyár végi gazdasági téma.
Bill Gatesről jóformán mindenki hallott már, a vagyonát tekintve azonban nála talán gazdagabb (a becsült vagyonok folyamatosan változnak) mexikói milliárdos, Carlos Slim Helú kevésbé ismert. A Telmex, az América Móvil és a Grupo Carso cégcsoportok tulajdonosa a Forbes magazin szerint 2013-ban a világ leggazdagabb embere volt a mintegy 73 milliárdos vagyonával. Bill Gates vagyonát akkor 67 milliárdra becsülték. Mindketten ma is a világ négy leggazdagabbja között vannak. Slim Helú hatalmas vagyonát zseniális üzleti képességeinek és különleges gondolkodásának köszönheti. Állítólag olyan különleges képességei vannak, hogy lényegében csak ránéz egy rosszul működő cégre, és azonnal meglátja, hogyan lehet nyereségessé tenni. Természetesen mielőtt valami csodatevő vagy mágikus képességre gondolnánk, valószínű, hogy inkább jó üzleti érzéke, nagy tudása és tapasztalata van. A 76. életévét taposó Slim idős kora ellenére megőrizte energikusságát. Úgy véli azonban, a sikerhez kevésbé a szorgalom, inkább motiváció és elhivatottság szükséges, emellett rengeteg tanulás, illetve a jó csapatok szervezésére való hajlam. Saját bevallása szerint nem dolgozik napi 12-16 órát, inkább kiváló csapatokat szervez, melyek jól végzik a munkájukat. A motivációt pedig abban látja, hogy az emberek számára a nyerő csapat tagjának lenni hihetetlenül ösztönző, legyen szó politikáról, sportról vagy üzletről.
HÁROMNAPOS MUNKAHETET JAVASOL
Carlos Slim neve a közelmúltban azért jelent meg a sajtó hasábjain, mert azon véleményének adott hangot, hogy a háromnapos munkahét bevezetése kedvezően hatna a társadalom egészére nézve. A rövidebb munkahét szerinte mindenkinek hasznos lenne: az emberek kevesebbet dolgoznának, ezért egészségesebbek lennének, a fennmaradó szabadidejükben képezhetnék magukat, ami jó hatással lehetne a társadalom egészére. Emellett úgy véli, egy ilyen megoldás a gazdaságot is felpörgetné.
Korábban is gyakran találkoztunk olyan véleményekkel, hogy a technika és a technológia fejlődése azt eredményezi majd, hogy kevesebbet kell dolgozni. Aztán a fejlődés rohamos volt ugyan, de a világ fejlett országaiban nem csökkent a munkaidő: sem a munkanapokat, sem a napi munkaidő hosszát nem csökkentették. A mexikói üzletember azonban már többször kijelentette, hogy a társadalom jelenlegi fejlettségi szintjén ajánlatos lenne a rövidebb munkahét bevezetése. Nincs egyedül ötletével. Komoly szakirodalma van már annak az elméletnek, miszerint a rövidebb munkahét azt eredményezné, hogy kevesebbet kellene egészségügyi ellátásra költeni, ezenkívül az emberi, családi és baráti kapcsolatok, valamint a gazdaság szempontjából is pozitív hozadékai lennének.
A munkahét megrövidítése nem új elképzelés. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az új találmányok, az egymást követő ipari forradalmak rendre a munkával eltöltött órák csökkenését eredményezték. Az emberek egy évszázaddal ezelőtt átlag 72 órát dolgoztak hetente, ez mára heti 40 órára rövidült. A mexikói milliomos úgy véli, azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek ma már kevesebb fizikai erőkifejtés mellett dolgoznak, emellett az egészségügyi ellátás fejlődése azt eredményezte, hogy a várható élettartam kitolódik, illetve idősebb korban is jó fizikai állapotban vannak az emberek. A társadalom fejlődése viszont oda vezetett, hogy több tudásra és tapasztalatra van szükségünk. A munkanélküliség mindeközben nagy gondokat okoz világszerte. Ezért erre is gyógyír lenne a rövidebb munkahét.
KÉSŐBB VONULNAK NYUGDÍJBA
Slim szerint az idősebb korosztály értékes tapasztalataira és tudására szüksége van a társadalomnak, ezért nem baj, ha minél később vonulnak nyugdíjba. A munkanapok számának csökkentésével a munkanélküliek is álláshoz juthatnának. Az pedig, hogy egyre több idő jutna szabadidő-tevékenységekre – például utazgatni, sportolni, művelődési programokban részt venni – a gazdaság egészének növekedéséhez járulna hozzá.
A világ egyik leggazdagabb embere nem csupán elméleti síkon foglalkozik a témával. Saját vállalataiban, az América Movil cégcsoportban és a Telmex nevű telekommunikációs cégében a leginkább felkészült, és fontos munkatársaiknak már fel is ajánlották a rövidebb munkahét lehetőségét. Azt kérik azonban tőlük, hogy ennek ellenében később vonuljanak nyugdíjba. Alkalmazottainak mintegy 40 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel. Nem mellékes szempont, hogy a munkanapok számának esetleges csökkentése hogyan hatna ki a bérekre. Slim szerint a termelékenység – az egyre fejlettebb technológiák és az automatizáció jóvoltából – egyre kevésbé függ már az emberi munka mennyiségétől. A mexikói milliárdos cégeiben ez valószínűleg valóban így van, nálunk azonban más a helyzet.
