Az információs-technológiai, azaz IT-szektor az egyik leggyorsabban fejlődő és legegészségesebb iparágunk. Az ágazat exportja idén elérheti a 400 millió eurót. A kormány ezt két év alatt szeretné megtöbbszörözni. A merésznek tekinthető terv megvalósításának elősegítésére a kormányfő egy külön csapatot bízott meg Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter vezetésével. A szédületes fejlődésnek azonban félő, hogy a szakemberhiány szab majd korlátokat.
Különböző mutatószámok alapján történő rangsorolások szerint a hazai szoftveripar világviszonylatban a 30., 50. helyen áll. Az IT szektor a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar mellett Szerbia másik sokat ígérő iparága. 2008 óta a kivitele megháromszorozódott, ami szédületes bővülést jelent. Amikor kivitelről beszélünk, és megjelenik a sajtóban a legnagyobb szerbiai exportőrök ranglistája, már megszokottá vált, hogy a Fiat leányvállalata az első, második pedig a szendrői vasművek. Érdemes azonban azt is megvizsgálni, hogy a bruttó export értékét kifejező, impozánsnak tűnő számoknak hány százaléka a nettó kivitel. Az FIAT 2013-ban 1,53 milliárd eurós rekordot valósított meg kivitel tekintetében. Ez 2014-ben 1,36, majd 2015-ben 1,09 milliárdra zsugorodott. A Fiat 500 L modell gyártásához azonban a kragujevaci üzemnek az alkatrészek többségét importálnia kell, ezért a nettó kivitel milliárdonként alig éri el a 200 milliót. A vasművek esetében is hasonló a helyzet. Mivel a vasércet és az olvasztásához használt magas kalóriájú szenet is importálják, a tavalyi mintegy 320 millió eurós exportból a kivitel nettó értéke mindössze 56 millió. Az IT szektor ennél sokkal jobban teljesít: 2015-ben 678,3 millió euró értékben exportált az ágazat, ebből a nettó kivitel értéke 317 millió. Ez több, mint a két legnagyobb exportőrünk, a Fiat és a vasművek nettó exportjának az összege. Természetesen lehet arra is hivatkozni, hogy egy-egy céget hasonlítunk így össze egy teljes ágazat teljesítményével. Az IT szektor ettől még nem lesz jelentéktelenebb. Ha ugyanis az ágazatokat vizsgáljuk, kitűnik, hogy az IT szektornál csak a mezőgazdaság teljesített jobban. 2015-ben 342,9 millió euró értékben szállítottunk kukoricát külföldre, miközben 12,3 milliós importot is lebonyolítottunk, fagyasztott gyümölcsökből pedig 340,8 millió értékben, ebből 318,2 a nettó export.
Az IT szektor jelentős szakemberhiánnyal küszködik. Ez szab határt egyelőre a növekedésnek is. Becslések szerint 30 ezren helyezkedhetnének el azonnal az ágazatban. Eközben évente ennek a töredéke, alig több mint ezer informatikus szerez diplomát a felsőoktatási intézményeinkben. Pedig a többi szektorhoz képest az informatikusok jövedelme igen kedvező. Általában már kezdőként 500-600 eurót keresnek, egy átlagos, de már gyakorlattal rendelkező informatikus 1000 eurót, a kiemelkedően tehetséges és kreatív szakemberek ennek a többszörösét.
Az ágazat különösebb állami támogatás nélkül érte el ezeket az eredményeket. Talán ezért is az egyik „legegészségesebb” szegmense gazdaságunknak. 2020-ig 50 ezer, merészebb becslések szerint 100 ezer munkahely teremtődhetne az ágazaton belül, ha lenne elég szakember. A szektor kínálta lehetőségek mindemellett még a vidéki városok és falvak számára is megtartó erővel bírnak, hiszen az ilyen munka többnyire otthonról is végezhető. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy sem a középfokú, sem a felsőfokú képzés nem tudott idejében reagálni. Mentségükre szóljon, hogy a képzési rendszerek ilyen rövid idő alatt elméletileg sem tudtak volna átállni. Az átállás az új, jól jövedelmező szakmák irányában általában önmagától is egy-két generáció alatt bekövetkezik, de ez most sokkal gyorsabban zajlik. Mindezek tükrében nehéz eldönteni, úgy tekintsünk-e az ágazatra mint a kóros munkaerőhiány miatt válságban lévő szektorra, vagy mint az átlagosnál jóval gyorsabban fejlődő sikerágazatra.
