2024. március 29., péntek

Budapest fél óra alatt megoldhatná a horgosi válságot

Vulin szerint Preševónál vehetnék át a magyar hatóságok a menedékkérelmeket – Az osztrák és az amerikai nagykövet látogatta meg a menekülteket

Szerbia továbbra is mindent megtesz, hogy a területén áthaladó menekülteknek emberséges feltételeket teremtsen, ugyanakkor az ország egyedül nem képes kezelni a válságot, jelentette ki Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter tegnap Szabadkán, az ideiglenes befogadó központban. A miniszter szerint a horgosi határátkelőnél feltorlódott menekültek problémáját Magyarország fél óra alatt képes lenne megoldani, ehhez csak egy olyan döntésre lenne szükség, hogy a magyar hatóságok ezentúl a preševói befogadó központban kezeljék a menedékkérelmeket.

(Fotó: Bajtai Kornél)

(Fotó: Bajtai Kornél)

Vulin, aki Kyle Scott, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete és Johannes Eigner belgrádi osztrák nagykövet vendéglátója volt, elmondta, Szerbia nem változtat eddigi menekültügyi politikáján, amelynek lényege, hogy az ide érkezőkkel emberségesen bánnak.

– Ingyenes egészségügyi ellátást kapnak, szállást és lehetőséget, hogy a törvények szellemében menedéket kérjenek és más segítséget. Azonban Szerbia nem képes egyedül kezelni ezt a válságot. A macedón és bolgár határon megerősítettük a határintézkedéseket, épp azért, hogy megakadályozzuk a menekültek olyasféle feltorlódását, ami Horgosnál alakult ki, ahol az emberek nem tudnak tovább menni. Szerbia továbbra is rendelkezésre bocsátja befogadó kapacitásait, de nem tudunk felelősséget vállalni más kormányok politikájáért, nem tudunk befolyással lenni arra, hogy Magyarország és Horvátország lezárja a határait – mondta a miniszter. Hozzátette, a határon lévő illegális táborban tartózkodó személyeknek kivétel nélkül lehetőségük van arra, hogy valamely befogadóállomáson kapjanak helyet.

– Magyarország ezt a válságot fél óra alatt meg tudná oldani. Elegendő lenne egy olyan döntés, hogy a menedékkérelmeket ne a határon, a szögesdrótnál vegyék át, hanem a preševói befogadó központban. Ha ez történne, fél órán belül senki se lenne abban az illegális sátortáborban, hanem Európa egyik legjobb táborába kerülnének, de ez nem tőlünk függ – fogalmazott Vulin. Újságírói kérdésre elmondta, erről folynak az egyeztetések Belgrád és Budapest között, egyelőre eredménytelenül.

Scott, aki délelőtt a horgosi határátkelőnél táborozó menekültekkel is találkozott, a szabadkai befogadóállomáson tett látogatása végén elmondta, a szíve fájdult meg azon feltételeket látva, amelyek ott uralkodnak. Ugyanakkor megdicsérte Szerbiát, amely mindent megtesz azért, hogy a menekültek minél emberségesebb feltételek között lehessenek, ezzel pedig az egész régió számára jó példával szolgál.

– Ezt a tábort látva elmondhatom, hogy Szerbia példaértékűen jár el. Nem falakat emel, hanem befogadóállomásokat, a szerb kormány pedig nem olyan szervezetekkel működik együtt, amelyek verik az embereket, hanem olyanokkal, amelyek segítséget nyújtanak nekik – mondta.

Johannes Eigner ez alkalommal elmondta, Ausztria eddig 100 000 menekültet fogadott be, és egyben emlékeztetett rá, hogy az EU megállapodást írt alá Törökországgal, amelynek értelmében csökkennie kellene az illegális migrációnak.

Scott és Eigner tegnap a délelőtt folyamán látogattak el a horgosi határátkelőnél kialakított táborba, Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete társaságában.

(Fotó: Bajtai Kornél)

(Fotó: Bajtai Kornél)

Az MTI tudósítása szerint ez alkalommal Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója mutatta be nekik a tranzitzónában működő intézményt és az ott zajló eljárást.

„Az igazgató elmondta, a menedékkérők a belépés után biztonsági ellenőrzésen esnek át, egyben átvizsgálják a csomagjaikat is. Ezt követően rögzítik az adataikat és ellenőrzik, szerepelnek-e valamilyen nyilvántartásban, esetleg körözés alatt állnak-e. A sérülékeny csoportba tartozók – kisgyermekes családok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek, idősek, fogyatékossággal élők – esetében a menekültügyi eljárás nem a tranzitzónában zajlik, őket a belépésük után néhány órával egy, az ország belsejében található befogadóállomásra szállítják – tudatta Seres József, hozzátéve: az idén kérelmet benyújtó mintegy 5900 ember 90 százaléka ilyen volt” – tudósít a magyar hírügynökség.

A látogatás során még elhangzott, a tranzitzónában szinte kizárólag egyedülálló férfiak kérelmeit bírálják el, ők az eljárás során jogi segítséget kapnak. Ezek a menedékkérők legfeljebb négy hetet töltenek a tranzitzónában, ahol ellátást és szállást biztosítanak nekik, de bármikor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik az eljárást, és visszatérnek Szerbiába.

Az MTI tudósítása szerint Seres arról is beszámolt, hogy az elmúlt időszakban érkezők 60–70 százaléka már más uniós tagországban – jellemzően Görögországban vagy Bulgáriában – korábban nyújtott be menedékkérelmet. Esetükben a menekültügyi eljárást felfüggesztik, és a dublini megállapodásnak megfelelően járnak el, vagyis kérik a másik tagországot a kérelem elbírálására.

Seres József az amerikai diplomata kérdésére elmondta, a magyar hatóságok szerb területen nem intézkedhetnek, ezért annak eldöntéséhez, hogy a határnál várakozók milyen sorrendben adják be kérelmüket, a terepen dolgozó civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársainak segítségét kérik. A sérülékeny csoportba tartozók között a rászorultság alapján döntenek, az egyedülálló férfiaknál pedig a várakozás ideje a mérvadó – áll a tudósításban.