Gnädig Kornélia és Baji Endre a legkisebbeket oktatja
Kézműves foglalkozáson Mezei Erzsébettel
A Zentai Alkotóházban ezen a héten zajlott az Ispiláng néptánctábor, ahol népi gyermekjátékok, néptánc-, népdaloktatás és kézműves-foglalkozás várta az érdeklődő fiatalokat, emellett hangszerbemutató, koncert, mesemondók előadása és sok egyéb program. Ma 18.00 órától kiállítás nyílik a táborban készült munkákból, és akkor kerül sor a záróműsorra is. A foglalkozásvezetők a következők voltak: kézműves-foglalkozás: Mezei Erzsébet; népdaloktatás: Mezei Kinga; néptánc: Németh Antal; népi gyermekjátékok és néptánc: Gnädig Kornélia és Baji Endre. A tábor szervezője a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt.
Ottjártunkkor lelkes gyerekzsivaj töltötte be az Alkotóházat, az udvart és a szomszédos Bolyai TGK pincéjét – nem is csoda, hiszen 70–80 óvodás, alsós és felsős gyerek vett részt a táborban. Baji Endre elmondta, nagyon elégedett a jelentkezők létszámával. Ő és Kornélia az óvodás korosztálynak Zenta környéki játékokat tanítottak Bodor Anikó és Burány Béla gyűjtései alapján, az alsós csoportnak pedig sárközi cinegést és ugróst. Az esti foglalkozások alkalmával zentai mesemondók is bemutatkoztak, akik közül többen táborlakók; a tornyosi Ady Endre ME tamburazenekara koncertet tartott, melynek során sok dalt együtt énekeltek a gyerekekkel; népdalversenyt is tartottak, ahol a csókai Tóth Rozália énekoktató és Juhász Gyula zenész, a VMMI munkatársa zsűriztek, a díjak nagy részét pedig a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet biztosította. Endre ezúton is háláját fejezte ki nekik, ugyanúgy, mint a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központnak és a zentai önkormányzatnak a támogatásért. Kifejtette még, számukra az elsődleges szempont, hogy minden résztvevő érezze jól magát a táborban, így, együtt játszva és tanulva, jó társaságban, hiszen ez adja meg az egésznek a hangulatát. Igyekeztek, hogy tartalmas és hasznos is legyen ez a hét a gyerekek számára.
A kézműves részlegre is bekukkantottunk, ahol a srácok éppen nemezeltek Mezei Erzsébet vezetésével – szintén együtt, egy nagy méretű alkotáson dolgoztak. Erzsébet elmondta, ez a foglalkozás kiegészítő része a néptánctábornak, amelynek meghatározza az egész szellemiségét. Fontosnak tartja, hogy ebben a korban felkínálják, megmutassák a gyermekeknek ezeket a dolgokat a népművészet terén, hiszen ilyenkor még nagyon fogékonyak a táncok, dalok, kézműves technikák tanulására, mindez pedig örökre megmarad számukra. Ez egy olyan kapu, mondja, amelyen ha egyszer átléptek, visszaút már nincs: olyan tapasztalattal haladnak tovább az életben, hogy a népművészeti kincs többé nem hagyja őket hidegen. Idén nemezlabdát, nemeztakarót készítettek, valamint két nagy méretű festményt – mindezzel a tánctermet szeretnék majd díszíteni, hogy szebbé, melegebbé varázsolják azt a teret. A témáik az erdő, a madarak és mindazok a további motívumok, melyek a népdalokban, népmesékben is megjelennek. Endréhez hasonlóan ő is örömét fejezte ki amiatt, hogy ilyen szép számmal érdeklődnek a gyerekek a népművészet iránt, manapság ez mindenképpen méltányolandó.
