Az Oroszlámoshoz tartozó Sziget körül nagy kiterjedésű és dús füvű legelők találhatók. Minden bizonnyal ez motiválta öt évvel ezelőtt a kispiaci Domonkos Rudolfot is, amikor jószágival ideköltözött a kis észak-bánáti faluba. Ezeket mondta:
Domonkos Rudolf (Gergely Árpád felvétele)
– A faluhoz közelebb eső legelőre szoktam kihajtani a mintegy száz jószágból álló nyájamat. Naponta kihajtom a birkákat legelni, ami jó kutya nélkül nem könnyű munka. A Fickó szóra hajló terelő, de szájkosarat kell ráadnom, mert olyan vad, hogy megharapná a birkákat. Van egy másik kutyám is, de az meg túl barátságos.
A jószágtenyésztés és földművelés nehéz kenyérkereset, de nem bánná az ember se a korán kelést, a hideget, a meleget, a fáradságot, ha az eredmény arányos lenne a befektetett energiával. Idén tavasszal 300 dinárt adtak a bárányok kilójáért. A viszonteladók nagyon ravaszak, lenyomják a jószág árát, ugyanúgy, mint a tejfelvásárlók. A mokrini tejgyár már 20 dinár alá akarja vinni a tehéntej árát. Két liter nyers tej kerül annyiba, mint egy liter palackozott víz, hát hol élünk mi? Odajutunk, hogy minél többet dolgozunk, annál kevesebbet ér a munkánk, a tej, a hús, a gabona, mindaz, amit mi állítunk elő falun.
Három lányom van, az ő iskoláztatásuk sokba van, de örülök, hogy sikeresen megállják a helyüket. A legidősebb, a Barbara Szegeden vegyészetin szerzett diplomát. A középső, a Natália a szabadkai Kosztolányi-gimnázium után ugyancsak Magyarországon tanult tovább. Ő a nyelvek iránt érdeklődött, szerbül sajnos nem tanult meg egyik lányom sem, Kispiacon magyar környezetben nem volt alkalmuk a szerb nyelv gyakorlására, amit meg az iskolában okítanak, azzal a mindennapi életben nem sokra lehet menni.
A legkisebb, a Tímea, valamilyen kétéves szervezői titkári szakot végzett, a pontos elnevezését nem tudom a tanulmányainak. Nem sok esélyt látok rá, hogy hazajöjjenek, és itt alapozzák meg a jövőjüket, ahol csak küszködünk a megélhetésért. A fiatalok látják, hogy nem jutunk egyről a kettőre, ennél jobbat érdemelnek, mint amiben itt mi napról napra leledzünk – mondta Domonkos Rudolf, akit beszélgetésünk közben falubeli ismerőse hívott telefonon, hogy mi a helyzet a szénának való fű kaszálásával, aminek már nagyon itt lenne az ideje. Sziget környékén egészen Szerbkeresztúrig több ezer hektár kiváló fűszéna terem, de amióta a mokrini túzokrezervátum részévé nyilvánították a területet – évekkel ezelőtt láttak errefelé néhány túzokot –, azóta minden tavasszal gond van a kaszálással. Június közepéig tilos vágni a füvet a túzok miatt, addigra viszont megöregszik, szíjas lesz a fű, és a jószág már nem szívesen fogyasztja, csak kilökdösi a jászolból, vagy félrelöki.
