Napjainkban minden kétséget kizáróan az egyik legnagyobb érték a megbízható és nyomon követhető nyersanyagból, odafigyeléssel, mesterséges adalékok felhasználása nélkül elkészített élelmiszer-ipari termék. A XXI. század velejárója, hogy éppen ebből van a legkevesebb, és csak kevesen tudják, hogy mit is esznek valójában. Magyarországon erre a problémára próbál választ adni az Áldomás névre keresztelt ernyőmárka, melynek célja, hogy a legjobb hazai termelők által előállított kiváló minőségű, magas hozzáadott értékű, fogyasztóbarát élelmiszer-ipari termékek egységes arculattal juthassanak el a magyar és nemzetközi fogyasztókhoz.
Ezzel a mostanra igencsak sikeresnek bizonyuló kezdeményezéssel, illetve az abban rejlő lehetőségekkel ismerkedhettek meg pénteken Szabadkán a magyar főkonzulátus épületében megszervezett Vajdasági Agrárkonferencia résztvevői.
A Vajdasági Agrárkonferencia résztvevőit dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja üdvözölte, mondván, hogy habár a mondás úgy tartja, a jó bornak nem kell cégér, napjainkban ennek a megállapításnak éppen az ellenkezője érvényes. A jó bor, a legjobb bor az, aminek a cégér a legjobban kell, húzta alá Babity János, majd örömének adott hangot, hogy a főkonzulátus hozzájárulhat az Áldomás márkanév szerbiai népszerűsítéséhez.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az intézmény az utóbbi években kiemelt figyelmet szentel a Kárpát-medencének. Ennek keretében 22 irodát nyitottak meg, ebből kettő működik Vajdaságban, Szabadkán és Újvidéken, egy pedig Belgrádban. A sikeres együttműködésnek köszönhetően már konkrét eredményeket tudtak elérni, és olyan magyarországi és vajdasági együttműködések alakultak ki, amelyekből a vajdaságiak már tudtak bevételt termelni, illetve olyanok is vannak, amelyek közösen távolabbi országokba juttatták el termékeiket, taglalta Ducsai-Oláh Zsanett, mondván, hogy a Kereskedőház egyik legnagyobb büszkesége az Áldomás projektum, hiszen hiánypótló kezdeményezésről van szó.
– Az Áldomás széleskörű kormányzati és termelői összefogás keretében jött létre. Az Áldomás márkanévhez egy fogyasztóbarát védjegy is társul, amelynek elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelnie a terméknek. Eddig 22 termék készült el egységes arculattal, ezek készen állnak a piacra, összesen pedig több mint 80 termelő szerezte meg már a fogyasztóbarát védjegyet. Vajdaságban is elkezdtük feltérképezni a helyzetet, eddig nagyjából húsz termelővel állunk kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy rövid időn belül részesévé válhatnak a védjegynek – fogalmazott a Kereskedőház vezérigazgatója.
Páris László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház key account menedzsere az Áldomás projektum részleteiről tartott előadást a hallgatóságnak, kiemelvén: egy olyan átfogó projektumról van szó, amely a kiemelkedő, prémium minőségű alapanyagokból előállított hazai termékeket hivatott támogatni. Termékkategóriákon átívelő projektumról van szó, igyekeznek az élelmiszeripar minden ágazatát lefedni. Páris László elmondása szerint az egyik kulcskérdés a fejlesztés, hiszen ettől függ később a versenyképesség. A másik kulcsfontosságú cél a mezőgazdasági termékek magas feldolgozottsága, hiszen így lehet magas hozzáadott értékű élelmiszert előállítani. Az új piacokon való megjelenés is kulcskérdés, hangsúlyozta Páris László.
– Egy kistermelő feltehetőleg csak nehezen tudna megjelenni külföldi országok piacain, ez a projektum jó lehetőség számukra. Persze a nagyobb vállalatok számára is kiemelt jelentőséggel bír ez a lehetőség, elvégre ezek sem mind a Nestlé. Az Áldomás projektumhoz hasonló kezdeményezések az országimázs szempontjából is kimagasló jelentőséggel bírnak. Ha egy országról az a hír járja, hogy minőségi élelmiszert állít elő, akkor az kimagasló pozíciót eredményez a nemzetközi piacon – taglalta Páris László, majd végül reményét fejezte ki, hogy a projektum két-három éven belül érezhetően előrelendíti a magyar élelmiszeripart, és a Kárpát-medence gazdasági erőnlétét is erősíti.
A hallgatóság a folytatásban Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének beszámolóját hallhatta meg az eddig lebonyolított pályázati kiírásokról, valamint arról, hogy a vajdasági gazdasági stratégia egyik központi eleme a mezőgazdaság erősítése, versenyképességének növelése. A pályázati kiírások követik a stratégia irányvonalát és célkitűzéseit, ezért például az első körben a tíz pályázati kiírásból hat a mezőgazdaság területére vonatkozott, a második körben pedig az öt pályázati kiírásból kettő érintette ezt a területet. A Prosperitati Alapítvány tevékenysége során bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyarok szeretnének megkapaszkodni, akaratuk és ötleteik is vannak, hangsúlyozta Juhász Bálint, hozzátéve, hogy ami a mezőgazdaságot, annak erősítését illeti, a jövőben az egyik legfontosabb célok közé tartozik a nyersanyagbázis biztosítása, a feldolgozás növelése és az értékesítés segítése.
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke a vajdasági mezőgazdaság helyzetéről tartott előadást, amelyet követően nemcsak az előadó, hanem a hallgatóság véleménye is az volt, hogy az állapotok megközelítőleg sem rózsásak. Nagy Miklós elmondása szerint a Vajdaságban nyilvántartott gazdaságoknak több mint 70 százaléka családi gazdaság, amelyek átlagban 8 hektár termőföldet művelnek meg. A termelők legtöbbje hatvan évnél idősebb, elöregedett gépparkkal rendelkezik, emiatt pedig költségessé és kevésbé hatékonnyá válik a termelés. A gazdák hiányolják az integrált termelést, az érdekvédelmi szervezeteket és a naprakész információkat.
Nagy Miklós értékelése szerint sokat javítana a mezőgazdaság helyzetén, ha Magyarországhoz és Ausztriához hasonlóan Szerbiában is lenne független agrárkamara, nem pedig a Gazdasági Kamara részlegeként működne ez. A termelők már nagyon várják, hogy a szerbiai törvényhozás rendelkezzen a helyi termékekről, hiszen a jelenleg hatályos szabályozás értelmében a kistermelők nem értékesíthetik az általuk készített termékeket, emelte ki a szakember.
Ments András, a Vajdasági Termeltetési Beszerzési Értékesítési Társaság (VaTeBeT) igazgatója egyetértett az előtte felszólalóval, hogy a vajdasági gazdák számára új lehetőség nyílik meg a helyi termékek kérdésének megoldását követően, hiszen a vonatkozó szabályzat elfogadását követően helyi termékboltok nyílhatnak, a nagyobb üzletláncokban pedig megjelenhetnek a helyitermék-polcok. A cél az olyan minőségű termékek előállítása, amelyek először elnyerhetnék a helyi termék minősítést, később pedig esetleg az Áldomás márkanevet.
A konferencia egyik résztvevője, Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztegyesület elnöke nem tartja utópisztikusnak az elképzelést, hogy egy nap vajdasági termelők termékei is elnyerik az Áldomás márkanevet, ezáltal pedig eljutnak a nemzetközi piacokra. Az ehhez vezető út egyik legfontosabb állomása a kistermelői szabályzat – amelynek értelmében a gazdák feldolgozhatják és értékesíthetik termékeiket – elfogadása lesz, értékelte lapunknak nyilatkozva.
