Mivel – sok más kiadóhoz hasonlóan – az NKA támogatásától nagyban függ a zentai székhelyű zEtna online folyóirat és könyvkiadó tevékenysége az egy év alatt megjelentethető kötetek számát tekintve (is), csak nemrég derült ki, hány címszóval tud majd szerepelni az idei Ünnepi Könyvhéten. A zEtna vezetőjét, Beszédes Istvánt kérdeztük a kiadó idei könyvterméséről, különös tekintettel a legfrissebb kiadványokra, az egyéb tevékenységeikről, valamint a nyomtatott irodalom támogatottságáról általában.
Mesélj, melyek lesznek a zEtna idei címszavai a budapesti 87. Ünnepi Könyvhéten!
– A zEtna öt kötetet nevezett a könyvhétre. Toldi Éva tanulmánykötete, az Önértésváltozatok, identitástapasztalatok még a tavalyi évben elkészült. Vasagyi Mária novelláskötete, a Kruspér-udvar angyalai a könyvhétre jelenik meg, ahogyan Végel László irodalmi naplója, a Két tükör között, Ephemeria Silver (akit rokoni szálak fűznek Nettitia K. Froese-hez) Haláltanfolyam című próza-, illetve Bartha György Örökvisszhang című verseskötete is. Az utóbbiak az idei NKA-s kiadói pályázatunk részei, s mivel a kollégiumi döntés május elején jelent meg, most feszített ütemben dolgozunk, hogy a friss kiadványok oda is érjenek a Vörösmarty térre. Így majdnem mindent félre kellett tenni, s a könyvkiadói tevékenységre koncentrálunk. Viszont megéri, mert nagyon izgalmas, változatos a kínálat, amelyben idén a próza dominál, a tavaly egyeduralkodó vers kisebbségbe szorult.
További tervek a 2016-os évre a kiadónál?
– Prózával folytatódik majd az őszünk is, Diószegi Ágnes és Kovács Jolánka gyermekkönyvének, illetve két fiatal szerző, Döme Szabolcs és Hernyák Zsóka kötetének kiadásával, és csak 2017-re tervezünk ismét versesköteteket. Fenyvesi Ottóét és Tóbiás Krisztiánét. Az év eleje óta fut a Beszélgetések a vulkán alatt című közönségtalálkozó-sorozatunk. A múlt héten volt vendégünk meg az Énekelt Versek Fesztiváljának vendége Ladik Katalin, akivel Virág Zoltán folytatott nyílt színi beszélgetést, amelynek írott változata még a nyár folyamán olvasható lesz a folyóirat hasábjain. Ezzel már azt is elárultam, hogy a folyóiratvulkán is aktív, hisz mind a Beszélgetések, mind pedig a folyóirat élvezi az NKA támogatását. A Beszélgetéseket Zenta önkormányzata is támogatja. Az Írótörténetek sorozatát pedig a Bethlen Gábor Alap és a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság. A fesztivál még csak körvonalazódik, de mindenképp sorra kerül november harmadikától ötödikéig, a zEtna születésnapján. A Kirké szigetén műfordítói projektum a jelek szerint idén szünetel, tekintettel a társszervező, a belgrádi Szerb Irodalmi Társaság (Srpsko Književno Društvo) anyagi lehetőségeire, ami persze nem jelenti azt, hogy a Makropolisz-négykezes szerzői is szünetelnének. Lesz viszont zenei irodalomközvetítő sorozatunk, köszönhetően a Bethlen Gábor Alap támogatásának. Ennek az a része, amelyet Csík Mónikával, Gál Heddával és a TáncReakcióval valósítunk meg, a gyermekek felé fordul, a másik, amelyet pedig muzikális írókkal és olvasott zenészekkel készítünk, a felnőtt közönség figyelmére tart majd igényt.
Az NKA végre nyilvánosságra hozta az idei pályázatok eredményeit: mennyire lehetünk elégedettek? Egyáltalán, globális szinten milyen tendenciákat figyelsz meg a nyomtatott (szép)irodalom támogatottsága terén?
– Megkönnyebbüléssel mondhatom, hogy a zEtna könyvkiadói és folyóiratprogramja az előző évek gyakorlatának megfelelően idén is élvezi az NKA támogatását. Ennek híján az elmúlt öt-hat év produkciójának csak töredékét valósíthattuk volna meg. Tehát mi közvetetten egyelőre nem érezzük azokat a változásokat, amelyek az anyaországi folyóirat-támogatásban beállni látszanak. Viszont a zEtna is része annak a különleges, rendkívül fejlett magyar folyóiratkultúrának, amelynek a gerincét, hagyományát a nyomtatott folyóiratok képezik, s amelyek nélkül nehéz elképzelni az irodalmi közéletet. Ennek csak a látható csúcsa egy-egy, piaci mércével nehezen vagy egyáltalán nem mérhető értékű folyóiratszám. Ezek a szerkesztőségek ezen túlmenően a közösségi önkifejezés műhelyei, különféle lokális tereket töltenek meg eleven kulturális tevékenységgel, ami, azt hiszem, minden térben, vidéken különösen fontos. Ezen túlmenően: a folyóiratok költségvetésének egy jelentős része a szerkesztői meg szerzői honorárium, amelynek egzisztenciális jelentősége van főként a megélhetési gondokkal küszködő szerzők esetében, akik főállásnak az alkotást tekintik, és döntő hányadukban éhkoppon vagy annak határán tengetik napjaikat. Ugyanitt azt is meg kell jegyezni, hogy a magyarországi támogatási rendszer még így is fejlettebb és hatékonyabb a szerbiainál. A zEtna statisztikájában tavaly töredékére esett vissza az állami forrású folyóirat- és könyvtámogatás. Ahogy a dolgok állnak, úgy tűnik, idén még ennyivel sem számolhatunk.
