A közelmúltban istállótrágyát hordtak ki és raktak le a Csóka közelében elterülő, előzetes védelem alatt álló, részben vízzel borított szikes területre, a Kopóra. Csókától néhány kilométerre keletre, a Feketetó felé vezető útról balra leágazik egy keskeny betonút, amely az Árenda disznófarmra vezet. Ez az út keresztezi a szikes élőhelyet, amely ritka növény- és állatfajok élőhelye. Ide, a Kopón áthaladó út mellé több pótkocsi istállótrágyát vittek ki az egyik csókai tehénfarmról.
Védett területre lerakott istállótrágya a csókai Kopón (Gergely Árpád felvétele)
Tóth Sándor csókai vadász, volt vadőr rendszeresen járja a határt, ő figyelt föl elsőnek a Kopót ért újabb szennyezésre (tavaly a disznófarmról engedték a védett szikesre a híg istállótrágyát), és interveniált a községi környezetvédelmi felügyelőnél.
Dušanka Kliska a helyszínen győződött meg a környezetszennyezésnek minősíthető illegális trágyalerakó okozta problémáról. Az alacsony fekvésű területre kihordott trágyát mintegy száz négyzetméteren rakták le. Az érintett területen kipusztul a sziki növényzet, és a csapadék nyomán kialakuló bemosódással a káros anyagok szélesebb körben is elpusztíthatják a növényzetet.
Igaz ugyan, hogy a csókai Kopó „csak” előzetes természetvédelmi oltalom alatt áll, de a honi környezetvédelmi törvényes rendeletek értelmében az előzetes védelmet élvező területekre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a jogszabályba foglalt természetvédelmi területekre.
Amikor a környezetvédelmi felügyelő kérdőre vonta a kérdéses tehénfarm tulajdonosát, hogy miért rakta le a nagy mennyiségű trágyát a Kopó területére, az illető azzal mentegetőzött, hogy nem tudta, hogy védelem alatt áll, és azt kérte, aratásig ne kelljen elszállítania, akkor majd szétszórja a közeli földjére a trágyát. Ha valaki nincs is tisztában egy terület státusával, azt mégis tudnia kellene, hogy a természetes növényzettel borított területet mégsem illik trágyalerakónak használni.
A gazdálkodók, növénytermesztéssel és állattartással foglalkozók egy része továbbra is felelőtlenül mérgezi a környezetünket. Továbbra is használják a két éve véglegesen betiltott, csávázószerként alkalmazott, rendkívül mérgező Furadant (karbofuránt tartalmaz). A kukorica vetése csak nemrégiben fejeződött be, de Vajdaság több pontján vadállatok, vad madarak mérgezéséről érkezetek hírek. Feketetó határában például több daru mérgeződött meg Furadannal kezelt vetőmagtól. A méreggel bekevert, a talaj felszínén maradt magokat elfogyasztó vadon élő állatok néhány perc alatt elpusztulnak.
Fotó: Gergely József
Két évvel ezelőtt április 24-én (ekkor bukkantunk a tetemekre) darumérgezés történt Csóka és Feketetó között, akkor 19 fokozottan védett daru (kártérítési értéke kétszázezer dinár) pusztult el egy kukoricatáblán. A felügyelőségek elvégezték a helyszíni és laborvizsgálatokat, ismerjük az állami föld bérlőjét, aki a karbofurántartalmú szert óriási koncentrációban használta. A mérgezéssel gyanúsítható személy által okozott kár 3,8 millió dinár, a feljelentés megtörtént, de a nagy médiavisszhangot kapott esemény után két év elteltével sem történt meg a jogi felelősség megállapítása. Az esettel foglalkozó ügyész két év után is csak feltételes büntetés kiszabását látja indokoltnak.
A mérgezések, a tiltott szerek használata állandó jelenség Vajdaságban, a hatóságok mégis félvállról kezelik az ilyen ügyeket, a természetkárosítással gyanúsítható személyek legtöbbször nem is kerülnek az igazságszolgáltatás elé, vagy ha igen, akkor jelentéktelen bírsággal megússzák. Addig, amíg a hatóságok nem veszik komolyan a természeti értékeink pusztítását, nem várhatjuk el a természetvédelmi előírások betartását. A tiltott szerek tömeges használata a mezőgazdaságban végső soron a mi egészségünket is veszélyezteti.
