2024. április 19., péntek

Szakura angyalai

Ahogy észrevétlenül megállapodok, arasznyira a jobb vállad felett, szárnyaim hegyén megcsillan a langyos tavaszi nap sugárujja, miközben te a tündöklő városi park virágzó cseresznyefái alatt néhány slukk dohány erejéig, csendes sóhajtásnyi időre megpihensz.

Igen, te, szépséges szőke asszony, ki most a soraimat olvasod, ki legutóbb az öregedésről meséltél gúnyos-keserűn a téged hallgató bakfisok álmélkodó tekintete előtt kékszín halálvágyadban a pusztán.
Most szemed sarkából elkapod a csillanást a levegőben, s mikor csodálkozva feltekintesz, egy rózsaszín szirom hullik a válladra, majd alálibbenve a dekoltázsodnál megállapodik. Felsóhajtasz, immár megkönnyebbülten, elillan a gond váratlanul, elnyomod a félig szívott cigarettát, a rúzsfoltos csikket a kannába hajítod, elmosolyodsz, és csak élvezed, ahogy a vízköpők finom permetét feléd tereli a lenge szellő.
Karrierről, hatalomról és vagyonról szőtt álmaid a beteljesülés felé félúton most hirtelen elveszítik fontosságukat, sőt, egyenesen ostobaságnak tűnnek – ahogyan az iménti gondolatok is az öregedésről. Szerencse, siker, jólét egészen új értelmet nyernek egy ideje kérgesedő, ám belülről még elevenen lüktető, gyönyörű szép szívedben, a tárgyi világból már csupán a vízpermet, a szikravillanások a levegőben és a föld virágillata maradnak. A szakurafák bólogatnak a szélben. Még néhány szirom lehull melléd a padra.
Most fátyolfelhőként nyílok szét feletted, óvlak az egyre hevesebben izzó napsugaraktól, testvérbátyám, a hógörgető sarkába kapaszkodom, míg tűzlobbantó kishúgom az én talpamat csiklandja már türelmetlenül, de Konohana istennő segedelmével maradok még, maradok, kedves. Nyugodj meg, csendesedj, itt vagyok, vigyázok rád: az öregség csupán káprázat. Akárhányszor én visszatérek, mindig ifjú lányka leszel újra, mint ahogyan lelked mélyén az vagy mindörökké. Szépséges, illatos, vidám és bölcs – mint a tavasz maga.
Mosolyod immár az egész parkot beborítja, ahogy a fátyolfelhőkön keresztül finoman cirógató napsugarakat élvezed, és közben

rózsaszín szirom
hullik selymes bőrödre;
angyalérintés.