2024. április 19., péntek

Hetedhét országon át

Ellátogattunk Krusper Valéria képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolójára is, melynek címe Kanada nyugati partjai és a Sziklás-hegység volt, és ami a Zentai Alkotóház Világutazók sorozatában szerepelt. Valéria háromhetes utazáson vett részt tavaly nyáron a Seattle-től Alaszkáig terjedő kanadai partvidéken, majd a visszaúton a természeti szépségekben gazdag Sziklás-hegység tájain. Ezenkívül Seattle és környéke volt még az előadás témája (az Olympia-félsziget, a Rainier-hegy). Az utazás elsősorban a nemzeti parkokban megőrzött természeti szépségekre összpontosított: a hegyekre, tavakra, gleccserekre, esőerdőkre, fjordokra és ami még a vadvilágból látható volt az út mentén.

Utazónk részletesen mesélt mindazokról a városokról, amelyek a főbb megállóhelyei voltak a túrának, Seattle mellett Vancouverről, Victoriáról, Princ George-ról stb., ahol ellátogatott számos parkba, múzeumba, de rendesen bejárta a leggazdagabb és legszegényebb kerületeket is, pazar fotókat készítve, amelyekben most a néző is gyönyörködhetett, miközben számos információval is gazdagodhatott az ottani történelemről, kultúráról és hétköznapokról. Valéria panaszkodott az esős, ködös időjárásra, ami sokszor gátolta az előnyös fényképek elkészítésében, ám így is akadt azért jó néhány egészen kiváló közöttük, a városi panorámán túl a természet szépségeiről is, még egy bálnalesre is elkalauzolt bennünket.

Az előadást követően az utazáshoz fűződő kapcsolatáról kérdeztük a nyugalmazott zentai vegyészt, aki elmesélte, tizenegy éves péterrévei kislányként a nagyanyja elvitte Budapestre, ahol múzeumokat látogattak, elmentek a vidámparkba, az állatkertbe, ami hatalmas élmény volt számára, ezért még ott eldöntötte, erre teszi fel az életét, azért fog dolgozni, hogy utazhasson. Hamarosan azt is kitalálta, hogy 77 országot szeretne meglátogatni a mesék hetedhét országának megfelelően. Tavaly sikerült is a terv, akkor jutott el a hetvenhetedikbe, illetve utána még elutazott Perzsiába is, tehát máris túlteljesítette a gyerekkori álmot. Utazásfüggőnek tartja magát, Ausztrálián kívül minden kontinensen járt, rajong a világ számtalan csodájáért és az úti kalandokért. Nyugdíjasként most már ideje is több van, azt mondja, amíg győzi energiával és az egészsége megengedi, folytatja a világjárást. Erre az évre máris leszervezett két utat, májusban Provence-ba, júniusban pedig Szibériába és Mongóliába.