Helyi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak vasárnap három németországi tartományban, Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban. Az előző vasárnap rendezett Hessen tartományi önkormányzati választás után ez a második alkalom az európai menekültválság tavaly kora őszi elmélyülése óta, hogy németek milliós nagyságrendben élhetnek választójogukkal. Összesen 12 millióan szavazhatnak, és a legtöbb elemző szerint voksukkal a szövetségi kormány menekültpolitikájáról is véleményt mondanak.
Ez a politika átalakult a Magyarországon gyalog Nyugat felé elindult menedékkérők beengedéséről 2015. szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta. Berlin a menekültek európai uniós tagországok közötti - kvótákon alapuló és kötelező - elosztását szabályozó állandó rendszer kialakítása helyett a görög-török uniós külső határ Törökországgal együttműködésben végzendő biztosítására helyezi a hangsúlyt, önkéntes alapon képzeli el a Törökországban, Jordániában vagy Libanonban tartózkodó menekültekből szervezendő kontingensek átvételét, az úgynevezett nyitott határok politikájával pedig gyakorlatilag szakított.
A német határon tavaly december vége óta csak azokat engedik be, akik Németországban szándékoznak menedékjogi kérelmet benyújtani, a Görögországban rekedt menedékkérők ügyében pedig fel sem merült, hogy a magyarországi esetben alkalmazott eljárást megismételve átvegyék őket. A kancellár velük kapcsolatban főleg azt hangsúlyozza, hogy senkinek sincs joga megválasztani, hogy melyik uniós tagországban nyújt be menedékjogi kérelmet, a macedón-görög határ lezárását pedig ugyan bírálja - mondván, hogy az intézkedés nehéz helyzetbe hozza Görögországot, holott olyan megoldásra lenne szükség, amely mind a 28 tagállamnak megfelel -, de nem követeli a határ megnyitását.
Ugyanakkor vasárnap a legnagyobb sikert a szövetségi kormány menekültpolitikáját mindenestül elvető Alternatíva Németországnak (AfD) érheti el, amely káoszként értelmezi a menekültügyi helyzetet és sürgeti a német határ lezárását a menedékkérők előtt. A legtöbb elemző besorolása alapján jobboldali populista párt az Angela Merkel tevékenysége ellen a legerélyesebben tiltakozó szavazók voksait begyűjtve az eddigi öt után további három Landtagba kerülhet be, és Szász-Anhaltban a szavazatok akár 20 százalékát is elnyerheti.
A globalizáció hatásai miatt aggódó, illetve a választóktól eltávolodottnak érzékelt politikai elit tevékenysége miatt ingerült polgárok pártjaként jellemzett AfD mellett történelmi sikert érhetnek el a Zöldek is, akik most először az első helyen végezhetnek egy Landtag-választáson, és így hivatalban maradhat első tartományi miniszterelnökük, Winfried Kretschmann baden-württembergi kormányfő.
A kampány fontos eleme volt, hogy mindhárom hivatalban lévő miniszterelnök kiugróan népszerű, és személyes támogatottságuk nagyobb, mint pártjuké. Winfried Kretschmann például kétharmados többséget szerezne, ha közvetlenül választanák a tartományi kormányfőt. Malu Dreyer rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök pedig a kedveltsége révén nagy kudarctól mentheti meg a szociáldemokrata pártot (SPD), amely Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban is csupán 14-15 százalékos - az SPD néppárti rangját megkérdőjelező - eredményre számíthat, de Rajna-vidék Pfalzban az első helyen végezhet.
A CDU az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban várhatóan nagy fölénnyel nyeri meg a választást, nem utolsósorban Reiner Haseloff miniszterelnök népszerűsége miatt, aki még a tartomány második legnagyobb politikai ereje, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal támogatói többségének szavazatát is elnyerné, ha közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani.
A CDU a másik két tartományban várhatóan rosszabbul szerepel, mint a 2011-ben tartott előző Landtag-választáson, de előfordulhat, hogy az erőviszonyok átalakulása miatt ellenzékből kormányra kerül.
Az erőviszonyok a stuttgarti (Baden-Württemberg), a mainzi (Rajna-vidék-Pfalz) és a magdeburgi (Szász-Anhalt) Landtagban azért alakulnak át várhatóan jelentősen, mert bekerül az AfD, az eddigi kisebbik koalíciós párt - Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban az SPD, Rajna-vidék-Pfalzban a Zöldek - pedig jóval gyengébben szerepel, mint 2011-ben. Meglehet, hogy mindhárom tartományban új összetételű kormány alakul, és az is előfordulhat, hogy az eddigi kettő helyet három párt tud csak többséggel rendelkező koalíciót alakítani.
Szakértők szerint azonban a szerdán-csütörtökön készült utolsó felmérések eredményeit csak pillanatfelvételként lehet értelmezni, és vasárnapig változhat a helyzet. Meghatározó lehet a választási részvételi arány, és az, hogy miként döntenek a bizonytalanok, akiknek aránya viszonylag nagy, Baden-Württembergben 44 százalék, Rajna-vidék-Pfalzban 35 százalék, Szász-Anhaltban 43 százalék.
