Az idei Kopaoniki Üzleti Fórum egyik legfontosabb üzenete az, hogy a megkezdett reformokat nagyobb erőbevetéssel kell folytatni, mert ez az alapja a pénzügyi konszolidáció terén elért eredmények megtartásának – összegezte Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Egyesületének elnöke a tegnap zárult tanácskozás hozadékait.
– Az idén és jövőre is egyaránt azon kell munkálkodni, hogy az elért eredmények tartósak legyenek – mondta Vlahović. Rámutatott arra is, hogy 2015-ben nem valósultak meg tervek az állami vállalatok átszervezését illetően, és a lemaradást az idén kell pótolnia az új kormánynak. Ezenkívül határozott fellépésre van szükség a köztársasági és az önkormányzati közigazgatási szervek munkájának észszerűsítése, a közvállalatok átszervezése terén, valamint egyszer és mindenkorra pontot kell tenni a stratégiailag fontos vállalatok magánosítására. Megítélése szerint azokban a vállalatokban, amelyek a magánosítás során nem találnak új gazdára, szükséges lesz a csődeljárás beindítása, hogy legalább az ingatlanjukat értékesíthesse az állam.
Aleksandar Vlahović elmondta azt is, hogy végső soron elégedett az idei 23. Kopaoniki Üzleti Fórum eredményeivel, amely egyre inkább igazolja regionális jellegét. Az idén is több mint 930-an vettek részt, a rendezvényről 125 újságíró tudósított.
HÁTRÁNYOS HELYZETBEN A SZERBIAI TERMELŐK
A Kopaoniki Üzleti Fórumon helyet kapott a hazai mezőgazdaság is, az ágazat nagyipari képviselői is elmondták véleményüket. Nikola Vujačić, a Victoria Group végrehajtó igazgatója rámutatott arra, hogy komoly kihívások előtt áll a hazai mezőgazdaság, igazodnia kell az új piaci feltételekhez, amelyek közepette rohamosan zuhan a mezőgazdasági termények ára. Ezért még az eddiginél is piacközpontúbban kell viselkednünk, és olyan termelésbe fognunk, amelynek során túlszárnyalhatjuk a konkurenciát.
Szerinte Szerbiának meg kell találnia azokat a termelési ágazatokat, amelyekben versenyképes lehet, és megszilárdíthatja pozícióját a nemzetközi piacon. Elsősorban a málna-, alma- és a biotermesztésre gondolt.
Vujačić arról is beszélt, hogy a mostani piaci versenyben a szerbiai termelők hátrányos helyzetben vannak, lévén hogy a mezőgazdasági támogatások összege borzasztóan alacsony.
Horvátországban 300 és 700 euró közötti szubvenciók léteznek – példázódott az igazgató.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a Victoria Group Szerbia egyik legnagyobb exportvállalata, évente 200 millió euró nettó bevételt valósít meg a mezőgazdasági termékek kiviteléből.
Vujačić szerint a mezőgazdasági növekedés beindítására az agrárbirtokok kínálják a legjobb esélyt, de komoly változtatásokat kellene kieszközölni ahhoz, hogy ez valóra váljon.
Miladin Ševarlić gazdasági szakember úgy véli, hogy a mezőgazdaság legnagyobb problémája a szervezetlenség, valamint a restitúció elhanyagolása. Miroslav Kiš, a Mezőgazdasági Termelők Társulásának elnöke szerint változás csak akkor állhatna be, ha a mezőgazdasági minisztérium betartaná ígéreteit.
175 MILLIÓ EURÓ AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOKBÓL
Danilo Golubović, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára arról szólt, hogy Szerbia teljesített minden feltételt az európai uniós előcsatlakozási alapjaiból, az IPARD-eszközök lekérésére. A feltételek egyike éppen a Agrárkifizetések Igazgatóságának újjászervezése, valamint 103 személynek a munkába állítása ebbe az intézménybe.
A mezőgazdasági tárca összesen 30 millió eurót különített el az EU-s IPARD-programok megvalósítására – nyilatkozta Danilo Golubović államtitkár, aki szerint már az év végén kiírják az első pályázatokat.
A szerbiai termelők számára 175 millió eurót hagyott jóvá az Unió 2020-ig, az IPARD II program keretében.
– Ha az ország bekerül az Unióba, évente 1,2 milliárd eurót hívhat le a mezőgazdaság fejlesztésére, és ez kiváló lehetőség lesz az előremenetelre – hangsúlyozta az államtitkár, aki megjegyezte, a pénzösszegek lehívására meg kell alapítani az agrárpénzek kiosztásával foglalkozó intézményt is, amely 103 embert foglalkoztatna. Eddig csaknem két és fél ezren jelentkeztek ezekre a tisztségekre.
Golubović szerint a termelést a gyümölcs és zöldségfélék oroszországi exportjával lehetne felvirágoztatni, hiszen az ottani piacon nagy a kereslet irántuk.
Megemlítette, hogy az idei agrárbüdzsé 40,5 milliárd dinár, viszont az előző évből hozzáadtak további 10 milliárdot, így az összeg a teljes országos költségvetésnek a 6,1 százalékát teszi ki.
A SRBIJAGAS ÁTSZERVEZÉSE UNIÓS FELTÉTEL
A Srbijagas szerkezetátalakítása előfeltétel az EU-csatlakozás energiaügyi fejezetének megnyitására – nyilatkozta Mirjana Filipović energiaügyi miniszter az üzleti fórumon.
– Az átalakítást már részleteiben megkezdtük, ezt pozitívan értékelte Brüsszel, viszont még pénzügyileg is át kell formálni a vállalatot, emellett kötelező az energiatartalékok felállítása is – magyarázta a tárcavezető.
Vanja Udovičić ifjúsági és sportminiszter a fiatalok foglalkoztatásáról beszélt, szerinte leginkább a köz-, magán- és civil szektor közreműködésével lehetne fellendíteni.
Elárulta, hogy köztársasági tanács megalakítását tervezik, amellyel serkentenék a fiatalok munkavállalását. Elmondta, a tanács működésére nem kellene külön pénz, hiszen minden olyan állami szervvel közreműködne, amelynek eleve ez a dolga.
A tárcavezető a magánvállalatok tulajdonosait is megkérte arra, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak, hogy tanulmányaik során munkagyakorlatokon vegyenek részt, hogy később némi tapasztalattal próbáljanak elhelyezkedni.
