Az állami szektor átszervezéséről, a megkezdett reformokról és a jelenlegi gazdasági trendekről egyeztettek a résztvevők a Kopaoniki Üzleti Fórum második napján. A miniszterek különböző témákat érintettek, szó volt a csődeljárás alatt álló vállalatokról, a vasútvállalat szerkezetátalakításáról, a közigazgatás racionalizációjáról. Külföldi cégvezetők is felszólaltak, akik felrótták a szerbiai államvezetésnek, hogy az országban túlságosan bonyolult az ügyviteli adminisztráció, amely sok külföldi befektetőt elijeszt. A külföldi tőke pedig – mint többen megjegyezték – Szerbia legjobb felzárkózási esélye lehetne.
A vasút reformjáról Zorana Mihajlović közlekedésügyi miniszter nyilatkozott. Szerinte az állami vasútvállalatban a következő öt évben 6000 dolgozótól kell megválni.
– A négy cégre szakadt vállalat új piaci feltételek szerint tevékenykedik majd, az idekapcsolódó lépéseket pedig a Világbank vizsgálja felül. A vasúti struktúra reformjára és projektjeire az idén összesen 1,5 milliárd dollárt költ a kormány, a múlt évben viszont, a partnerek segítségével, összesen 120 kilométer hosszúságban sikerült felújítani a vasútvonalat – mondta a miniszter asszony.
– A közvállalat ingatlanjait is jegyzékbe vettük, a felesleget eladjuk, a pénzből pedig kifizetjük a tartozásokat – magyarázta a tárcavezető. Elmondta azt is, hogy az országban jelenleg 830 kilométernyi sínt szinte alig használnak, 300 kilométernyit pedig a közeljövőben lezárnak a forgalom előtt, mivel karbantartásuk csak további kiadásokkal járna.
DERŰLÁTÓ CÉGVEZETŐK
Vladislav Cvetković, a Price Watershouse Coopers gazdasági szaktanácsadói cég munkatársa felszólalásában elmondta, hogy a legutóbbi felméréseik szerint a szerbiai cégigazgatók 86 százaléka derűlátó a megkezdett reformok és a gazdasági növekedés kapcsán. A megkérdezett vezérigazgatók 31 százaléka hiszi úgy, hogy megkezdődik a növekedés a következő 12 hónapban, 95 százalékuk azonban úgy vélekedik, hogy ez csak a következő három évben fog valóra válni. Hasonlóan, 40 százalékuk gondolja úgy, hogy az előttünk álló időszakban növekszik majd a foglalkoztatottság, 29 százalékuknak az a véleménye, hogy nem fog változni, és 31 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenő irányt vesz.
A jobbára magáncégek tulajdonosaival készített beszélgetések alapján elmondható, hogy Szerbiában a vezérigazgatók leginkább a geopolitikai válságban, a társadalmi bizonytalanságban és a kedvezőtlen gazdasági és jogi háttérben látnak potenciális ügyviteli veszélyeket.
ÉSZSZERŰ RACIONALIZÁCIÓ
Kori Udovički államigazgatási miniszter a fórumon a közszféra racionalizációjával kapcsolatban kifejtette, hogy az iskolarendszert illetően ütköztek eddig a legtöbb nehézségbe.
– Úgy tűnik, hogy e téren késéssel kell számolni, viszont meg kell említeni, hogy több önkormányzat is már csökkentette dolgozóinak a számát. Az átszervezéseket továbbképzésekkel igyekszünk majd megoldani, és kizárólag a jól megindokolt végkielégítési kérvényeket hagyja jóvá a kormány, mert a tárcának nem az a célja, hogy legyengüljön állami szektor – nyilatkozta a miniszter.
FÜSTBE MENT MILLIÓK
A közvállalatok reformjaival kapcsolatban Željko Sertić gazdasági miniszter kifejtette, egyes cégek problémáinak megoldása azért ütközött nehézségbe, mer túl sok embert foglalkoztatnak.
Elmondta, az állam 2008 ás 2013 között 500 millió eurót költött arra, hogy az egykori 556 állami vállalatot eltartsa, amelyekben összesen 92 ezer ember dolgozott. Véleménye szerint hiábavaló volt a kormány fáradozása.
– Ezeknek a cégeknek a 90 százaléka csődeljárás alá került, egyesek kiegyeztek a hitelezőkkel, viszont a Bori Rézbánya és a Resavica ügye még megoldásra vár – magyarázta a miniszter.
Sertić szerint a Szerbiában működő, csaknem 700 cég közül egyik sem követi a megszokott vállalati rendszer gyakorlatát, és ezekben törvényekkel és szigorú szankciókkal rendet kell tenni.
Megemlítette a Bori Rézbánya ügyét is, amely – mint az összes többi, állami védelem alatt álló közvállalat – májustól nem kap tovább segítséget a kormánytól.
A miniszter arról is beszélt, hogy a szóban forgó vállalatok már a nyolcvanas és a kilencvenes években elveszítették piacaikat, és azóta sem tudtak visszatérni.
Végül a tárcavezető arról beszélt, hogy az államnak a vállalkozók és a polgárok segítségére is szüksége van a gazdasági reformok megvalósítása során.
SOK AZ AKADÁLY
Szerbia óriási lehetőségeket rejt magában, de komoly akadályokat kell elhárítania, például a problémás adminisztrációt – mutatott rá a fórumon Ernst Bode, a Messer Technogas vezérigazgatója.
– Az EU-s felzárkózás terén is már sok mindent megtett az ország, de még mindig akad tennivaló. Szerbiába érdemes lenne beruházni, viszont sok az akadály. Az elmúlt 25 évben kimondottan kevesen fektettek be az országba, és ennek következménye a fejlesztés és az oktatás terén is érezhető – vázolta a problémákat Bode.
A Messer vezérigazgatója szerint a megoldás a megfelelő gazdasági légkör megteremtésében rejlik, de ezt nemcsak akarni kell, hanem tenni is kell érte.
