Európa országai egyre kétségbeesettebben igyekeznek megakadályozni a migránstömegek beáramlását a kontinensre. A határok fokozatos lezárása és az egyéb szigorítások ellenére azonban az eredmény még mindig kétséges.
Brüsszel is elismeri, hogy egyre csak növekszik azoknak a száma, akik továbbra is folyamatosan érkeznek a (közel-keleti) konfliktusos területekről. Akik pedig bejutnak Görögországba, mindenképp tovább szeretnének menni az EU belseje felé. Csakhogy Európában már hatalmas az ellenállás, hogy befogadják a tömegeket.
A kerítések, gyűjtőpontok, sorompók vagy az egyéb akadályok leküzdésében, illetve az „utazás” megszervezésében ezért mind nagyobb szerep jut az embercsempészeknek. Ismét felvirradt a napjuk, hiszen kiválóan ismerik a már szigorúbban őrzött uniós határok gyenge pontjait, a terepet, és szinte mindent, ami a migránsok segítéséhez kell.
A tagországok hatóságai ugyan már rég harcban állnak a menekülőket pénzért segítő bűnözőkkel, de eddig csekély eredményt értek el. Maroknyi kishalat és néhány nagyobbat lehalásztak már, de a menekültek utaztatóinak serege több tízezer tagból állhat.
Az embercsempészetre szakosodott bandák behálózzák már Afrikát, a Közel-Keletet és Európát is. Az EU rendőri együttműködési szervezete (Europol) szerint a kontinensen tavaly regisztrált 1,1 millió migráns csaknem 90 százaléka vette igénybe alvilági szervezetek szolgáltatásait az út legalább egy részén. Fejenként átlagosan 3000–6000 dollárt fizettek.
Rob Wainwright Europol-igazgató szerint csak tavaly 3 és 6 milliárd dollár közötti rekordbevételük lehetett az európai menekültváltságot kihasználó nemzetközi embercsempész-hálózatoknak. Az idei év is jól indult számukra. Az átkelésért Görögországon, Macedónián és Szerbián állítólag fejenként legalább 3000 dollárt szednek be. Az összeg hamarosan változhat, hiszen az uniós országok egyre több akadályt gördítenek a bejövők elé. Ez azt jelenti, hogy a körülményesebb továbbhaladásért többet kell fizetni.
Az EU tavaly konkrét akciótervet dolgozott ki a következő öt évre az embercsempészek elleni fellépésre. A megvalósítás azonban döcögve halad, bár már megkezdődött a program.
Az illegális bevándorlók Európába csempészésének megfékezése érdekében kiterjedt művelet indult (2015 közepén) a Földközi-tengeren, főleg az Észak-Afrika felé eső térségben. A NATO haditengerészete pedig a napokban kezdte meg akcióját a török–görög határon.
A csónakokból itt kimentett menekülteket visszaküldhetik Törökországba, amely novemberben beleegyezett, hogy igyekszik megfékezni az Európába irányuló migrációt. Cserébe pénzt és politikai engedményeket akar Brüsszeltől.
Az eddigi eredmények, hibák és hiányosságok, valamint a migránskérdéshez kapcsolódó egyéb kulcsfontosságú témák március 7-én kerülnek napirendre Brüsszelben az EU–török rendkívüli csúcsértekezleten. Ettől néhány uniós politikus azt reméli, hogy hozzájárul a probléma megoldásához. A kétkedők azonban figyelmeztetnek: a válság csak akkor csillapodik le, illetve ér véget, ha sikerül megszüntetni az okát, vagyis a szíriai háborút.
