2024. április 24., szerda

„Optimistán tekintünk a jövőbe”

A Plakett díjas Takács József a közösségi kultúrát gazdagította tevékenységével
(Gergely Árpád felvétele)

(Gergely Árpád felvétele)

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület vezetője, Takács József a magyar kultúra napján megkapta a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségtől a Plakett díjat a hagyományápolás terén, valamint Horgos és Magyarkanizsa közéletében folytatott áldásos tevékenységéért.

Méltatásában többek között ez áll: „Tevékenysége során kiállt a magyar kultúra és a néphagyományok népszerűsítéséért, megőrzéséért. Vezetésével és munkásságával a horgosi Bartók Béla MME az utóbbi tizenöt évben meghatározó szerepet töltött be a vajdasági magyar népi kultúra színpadán. Igyekezett, hogy az egyesület viseletének és korhű ruházatának biztosításával, valamint a szükséges feltételek megteremtésével minél gazdagabbá tegye a közösségi kultúrát.”

Hogyan fogadta az elismerést?

– Úgy érzem, nem csupán az én érdemem, hanem az egész művelődési egyesületé, hogy ezt a díjat megkaptuk; számomra jóleső érzés, a közösség számára pedig nagy kitüntetés. Az eredmények, melyeket az utóbbi 15-20 évben elértünk, a közös munkának köszönhetőek.

Az eredeti szakmája építész, és 2001-ben kapcsolódott be aktívabban a horgosi művelődési életbe. Minek hatására történt ez?

– Előtte is tagja voltam már hat éven keresztül a művelődési egyesület vezetőségének, egyre többször vállalkoztam arra is, hogy elvigyem a gyerekeket a fellépésekre, bemutatókra. Az addigi munkám eredményei vezettek idáig, hogy a vezető bizottság javasolja, vállaljam el az egyesület vezetését.

Mit tart az évek folyamán elért eredmények közül a legjelentősebbeknek?

– Talán először is azt, hogy a kétezres évek elején ilyen szép számú tagságot tudtunk összetoborozni, amely akkor mintegy 280 tagot számlált hét-nyolc szakosztállyal, és lüktetett a falu művelődési élete. Ennek hatására láttam meg benne a nagy lehetőséget, és bizonyosodtam meg, hogy van értelme a munkánknak. A közösség számos fiatalt, két-háromszázat is foglalkoztatott a művelődés és a magyar hagyományok terén egy olyan időszakban, amikor eme generáció figyelmét többnyire a tévé és a számítógép kötötte le.

A falusi turizmus fejlesztése terén is működött időközben…

– Horgost illetően ez sajnos nem sikerült olyan mértékben, mint ahogy megálmodtuk. Szerveztünk egy OKI-képzést az Apáczai-alapítványnál nyert támogatással, ahol 18 vajdasági fiatalt képeztünk ki a faluturizmus tudományára. Tudomásom van róla, hogy Adán működik is a dolog, de a horgosiak és a kanizsaiak nem igazán foglalkoznak ezzel azóta.

A horgosi művelődési ház felújítása már folyik egy ideje. Hol tart jelenleg a folyamat?

– Valamikor 2005 táján kezdett beázni a kultúrház épülete, amely egyébként sem a környezetbe illeszkedő, lapos tetős építmény. Ekkor született egy határozat a helyi közösségben, hogy jó lenne legalább tetőt rakni az épületre, a további romlást meggátolandó. De a berendezés is elavult volt. A Domus építéstervező irodával kidolgoztunk egy tervet, amely a tetőfelújítás mellett a könyvtár földszintre való költöztetését is magában foglalta. Közben felmerült a színpad bővítésének ötlete is, amely meg is valósult, az udvar felőli részen pedig próbatermet rendeztünk be, valamint öltözőt, zuhanyzót és raktárhelyiségeket építettünk. A szomszédos épület fölé is sikerült még egy helyiséget felépíteni, amely nagyon jó kilátást biztosít a falura, véleményem szerint klubhelyiségnek lenne legcélszerűbb berendezni. Ami a külsejét illeti, mintegy 90 százalékban elkészült a művelődési ház, belülről pedig jelenleg a fűtés, a szellőztetés és az internetes hálózat beépítése folyik. Szinte átadható már, egyedüli probléma, hogy új bútorzatra még nem sikerült előteremteni az anyagiakat.

Jelen pillanatban mi foglalkoztatja önt és a Bartók Béla MME-t, illetve mik a további terveik?

– Mint minden évben, most is aktuális a hagyományos vallási ünnepek megtartása. Ezenkívül a művelődési egyesület a közelmúltban a kamarási villasoron megvásárolta azt a régi villát, ahol 1906-ban Bartók Béla lakott az idő alatt, míg Horgoson és környékén gyűjtötte a népdalokat. Ezt az épületet is szeretnénk felújítani, és egy Bartók-emlékszobát berendezni. Ősszel rendbe is tettük a tetőt. A kézimunkaszakkörünk nagyon aktív már tizenvalahány éve, ők is helyet kaphatnának itt, közben gondoznák és felügyelnék is a helyiséget. Foglalkoztat még bennünket a hagyományos vajdasági fesztiválokon, elsősorban a Gyöngyösbokrétán és a Durindón való részvétel, ezekre is készülünk. Igaz, hogy a művelődési ház immár hatodik éve szünetelteti a rendeltetését, és a kulturális élet Horgoson szinte a nullára csökkent, de azért a művelődési egyesületben, amely most is több mint száz tagot számlál, még folynak munkák, elsősorban a táncosok, az asszonykórus és a kézimunkakör aktív. Reméljük, ha a művelődési házat újra átadják, akkor újjá tudjuk éleszteni az egyesület régi fényét és színvonalát. A művelődési egyesület 1937-ben alakult, ezért jövőre illene megünnepelni ennek a nyolcvanadik évfordulóját is, mivel a hetvenötödiken az építkezések miatt nem sikerült ezt méltó módon megtenni. Optimistán tekintünk a jövőbe, és reméljük, a gyerekek ismét be fognak kapcsolódni a művelődési életbe, így a kultúrház is újra hangos lesz a zsivajuktól.

(Az írás Üveggolyó mellékletünkben jelent meg.)