2024. március 28., csütörtök

Se arab, se pénz

Egy átverésről, amiből még az állam is „tanulhatna”

Ha valahol szegényes és reménytelen időszak köszönt be, akkor az emberek egyrészt elvándorolnak, másrészt belekapaszkodnak mindenbe, ami lehetőséget jelent a jobb élethez.

Ez utóbbit sajnos sok szélhámos igyekszik kihasználni, és az emberek reményeit meglovagolva kicsalják az utolsó dinárjukat is. Történetünk ott kezdődik, hogy bölcs kormányunk mesebeli arab befektetőket hozott az országba, akik megmentik Szerbia mezőgazdaságát és „vízre építenek várost”.

A kormány húzása néhány csalónak is jó ötletet adott, és megalapították a Szerb–Arab Baráti Társaságot. A hangzatos nevű társaságnak készítettek egy honlapot (ami még most is üzemel), nyitottak egy folyószámlát, majd a társaság nevében pályázatokat írtak ki. Kamatmentes hiteleket igényelhettek birka- és kecsketenyésztők, valamint a falusi turizmussal foglalkozók. A hitelek visszafizetését mindkét esetben igen kedvezményes feltételekhez kötötték, a birkatenyésztők pl. bárányban tudták volna törleszteni adósságukat.

A szerb–arab társaság áldozatai között van a kishegyesi Varga család is. Az édesapa Kázmér, és fia Ákos is állattartással és növénytermesztéssel foglalkoznak. A szarvasmarhák mellett juhaik is vannak, így a kamu társaság pályázata az ő érdeklődésüket is felkeltette. A hamis hitellehetőségre az interneten bukkantak rá.

– Az ősz során olvastuk a társaság honlapján, hogy mi kell a pályázathoz és mit kínálnak. Nagyon kecsegtető volt az egész, azt ígérték, hogy 2 éves türelmi idővel és 3 éves lefizetéssel 1-től 6 millió dináros, kamatmentes kölcsönt vehetünk fel. Emellett, ha igényt tartottam volna rá, akkor még 5 évig biztosították volna számomra a bárányok felvásárlását, garantált 360 dináros minimum áron. A törlesztés pedig bárányban lett volna. Felhívtuk a honlapon megadott telefonszámot, és egy fiatalember nagyon készségesen válaszolt minden kérdésünkre. Adott egy rövid tájékoztatást, és mi ez alapján összeszedtük azt a néhány papírt, amit kértek, majd befizettük a 15 ezer dinárt a számlájukra. Ezt követően vártunk egy darabig, majd a honlapon megjelent, hogy megkaptuk az igényelt kölcsönt. Nagyon örültünk neki, mert ez nagy lépés lehetett volna a gazdaságunk számára. Felhívtuk őket, hogy hogyan tovább, s azt mondták, hogy nem kell leutaznunk Belgrádba, hanem ők jönnek hozzánk február elseje és 5-e között, és aláírjuk a szerződést. Február 5-én viszont nem a baráti társaság illetékesei jelentek meg, hanem az N1 riporterei. Ők mondták, hogy ez valószínűleg egy átverés. Azóta sem tudunk semmit a társaságról, a rendőrségről és az ügyészségről nem kerestek bennünket – számolt be Ákos a szerb–arab társasággal kapcsolatos „élményükről”.

A fiatal gazdálkodó azon a véleménye van, hogy az ügyből nem lesz semmi, nem fogják megtalálni az elkövetőket. Ha meg is találják őket, abban az esetben sem reménykedik kártalanításban. Ilyen országban élünk – fogalmazott.

Kishegyesről még két gazdaság adta be a pályázatot és fizette be a 15 ezer dinárt, országos szinten pedig 124-en estek ebbe csapdába. Az első kört lezáróan a társaság honlapján megjelent 101 gazda neve, akik állítólagosan megkapták az igényelt kölcsönt és egyben egy második kört is kiírtak. Ez azt jelenti, hogy az áldozatok száma még magasabb.

Az elveszített 15 ezer dinár nem vágta a földhöz Vargáékat, Ákos nem is ezt sajnálja a legjobban. Az igényelt összegből anyaállományt vásároltak volna, ólakat építettek volna, hosszú távon pedig az egész gazdaságot felfejlesztették volna. Az anyaállományt jelenleg is támogatja az állam, de Ákos szerint ez nem valós megoldás. Szerinte, ha az illetékesek tanulnának az „araboktól”, és az ő feltételeikhez hasonló, de valós pályázatot írnának ki, az nagyon fellendítené a mezőgazdaságot.

– Baj, hogy valaki kivett 15 ezer dinárt a zsebemből és elkótyavetyéli, de inkább az bosszant, hogy a lehetőséget vette el tőlem. Ez sokkal nagyobb dolog. Olvasgatok magyarországi újságokat és látom, hogy az arabok onnan nagyon sok bárányt és kecskét visznek ki. Itt is van lehetősége és hagyománya a birkatenyésztésnek, ezért ez nálunk is nagy lehetőség lenne. Szép és jó, hogy mi az Európai Unió felé haladunk, csak sajnos innen nézve nem úgy tűnik, hogy oda is tartunk – mondta a fiatal kishegyesi gazda.