Aleksandar Vučić szerb kormányfő tegnap a davosi Világgazdasági Fórum második napján Európa és a világ több magas rangú tisztségviselőjével, valamint nagy cégek képviselőivel tárgyalt. A beszélgetések során nem kerülték el a közelgő választások és a megkezdett reformok folyatásának témakörét sem, ezenkívül szó esett a Szerbiába való beruházás feltételeiről, az ország európai uniós csatlakozási folyamatairól és a migránskérdésről is.
Aleksandar Vučić szerb kormányfő a davosi Világgazdasági Fórum második napján azt az egyértelmű jelzést igyekezett továbbítani tárgyalópartnereinek és a rendezvény többi résztvevőinek, hogy a közelgő választások ellenére Szerbia stabil ország, és nem fog letérni a reformok útjáról.
– Valamennyi tárgyalófelem épp erre hívta fel a figyelmet, hogy számukra fontos, hogy Szerbia továbbra is stabil és megbízható ország maradjon, és ebben ők is őszintén hisznek – nyilatkozta újságíróknak a kormányfő.
Az erre vonatkozó ígéreteket meg is kapják – tette hozzá –, amit egyértelműen alátámaszt a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének következő látogatása is. A pénzintézet képviselői február 18-a és március 1-je között tartózkodnak majd Belgrádban, és ha a hitelmegállapodás negyedik felülvizsgálása után is jó osztályzatot kap az országvezetés, akkor már nincs miért aggódni – nyomatékosította Vučić kormányfő.
Szerbia a jövőben is számít a beruházókra. Tavaly mintegy 1,6 milliárd euró értékű külföldi tőke érkezett az országba, de a lakosság jobb életfeltételeinek megteremtéséhez évente 2 miliárd eurót meghaladó tőkeberuházásra lenne szükség – jegyezte meg a kormányfő.
ÉV VÉGÉIG IDEÉR AZ IKEA
Tegnapi tárgyalásai során Aleksandar Vučić szerb kormányfő elsőként Stefan Löfven svéd kollégájával folytatott megbeszéléseket, amelyek után kijelentette, hogy Szerbiában még az idén megnyitja üzemeit a svéd Ikea bútorgyár.
A szerb kormányfő elmondása szerint az Ikea öt üzemrészleget nyit Szerbiában. Az első körben mintegy 75 millió eurót ruház be, de a továbbiakban mintegy 300 millió eurót is kész befektetni. Hozzátette azt is, hogy a svéd cég még tavaly júliusban megkapta az építkezési engedélyeket Belgrád külvárosában.
Egyébként nem csupán az IKEA, hanem a svéd Tetrapack, az ABB és más cégek érkezésére is számít a szerb kormányfő. Ha ez megvalósulna, egyértelmű jelzés és bátorítás lenne a többi beruházó számára is.
VUČIĆ A MIGRÁNSKÉRDÉSRŐL
Aleksandar Vučić kormányfő Stefan Löfven miniszterelnökkel a két ország gazdasági kapcsolatairól, a migránkérdésről és Európa lehetséges megoldásairól is véleményt cserélt. A későbbiekben Sebastian Kurtz osztrák és a Paolo Gentiloni olasz külügyminiszterekkel is tárgyalást folytatott a migránskérdésről, valamint Szerbia uniós csatlakozási törekvéseiről.
GYORSABBAN A REFORMOKKAL, GÖRÖGORSZÁG!
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja felszólította Görögországot a nyugdíjreform gyorsabb végrehajtására, mert szerinte csak így lehetne újabb részletet felszabadítani az Athénnak megajánlott harmadik mentőcsomagból. Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá az újabb, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot Athénnak. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
A görög szakszervezeteknek más a véleményük. Február 4-én 24 órás sztrájkba lép az ország két vezető érdekvédelmi tömörülése, hogy tiltakozzon a nyugdíjcsökkentés és a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a tébéjárulék növelése ellen. A davosi találkozón egyébként jelen van Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is.
GÖRÖG–NÉMET VITA
A csütörtöki nap egyik legnagyobb figyelmet keltő vitája volt, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnök különbözött össze.
A görög miniszterelnök országának nehéz gazdasági heyzetére hívatkozva többször szolidaritásra szólította fel a többi országot, amire Schäuble azt válaszolta, hogy Európa sem segíthet mindenkin. A német pénzügyminiszter szerint Európának egyedül is versenyképesnek kell lennie. Schäuble kitért arra, hogy Németországnak is megvannak a maga problémái, példaként felhozva a lakosság elöregedését.
Ha erős Európát akarunk, akkor a korábbi megállapodásokhoz kell tartani magunkat – szögezte le a német pénzügyminiszter.
Cíprasz kifejtette, hogy Görögország az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett gazdaságának megreformálásáért, és közben addig nem látott válságon verekedte keresztül magát.
– A GDP 25 százalékát elveszítettük a munkanélküliség pedig az egekbe szökött. Görögországnak komoly strukturális reformokra van szüksége. A kiegyensúlyozott költségvetés mellett muszáj gazdasági növekedést produkálni. Meg kell küzdeni a korrupcióval, és ösztönözni kell a befektetéseket. Egyes partnerek azt kérték, hogy a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vonjuk be a gazdaság rendezésébe, és ezt el is fogadtuk – mondta Ciprasz.
Ugyanakkor Schäuble kijelentette, hogy a német és más európai uniós parlamentek csak akkor segítenek Athénnak, ha az IMF is részt vesz a görög gazdasági gondok megoldásában. A német pénzügyminiszter hozzátette, hogy Európának több milliárd eurót kell fordítania a menekültválság kezelésére.
AZ OLAJON IZGULNAK
Ugyancsak Davosban a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég vezetője azt mondta, hogy sok év után az idén először csökken az orosz olajtermelés. Vagit Alekperov felhívta a figyelmet arra, hogy „az olajipar a túlélésért küzd”. A Lukoil és az orosz olajtermelés egyaránt 2-3 százalékkal csökken az idén – vélte Alekperov. A vállalatvezető szerint a folyó negyedévben a kőolaj hordónkénti ára 30 dollár körül alakul, majd fokozatosan emelkedik az év végéig, az idén megközelíti az 50 dollárt.
A Lukoil vezetője kétkedését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy Irán rövid távon lényegesen növelni tudná olajexportját. Szerinte Iránnak mindent korszerűsítenie kell olajágazatában, ezért olajtermelésének érezhető növelésére 5-7 évre lesz szükség.
PUTYIN BAJBAN?
Az orosz gazdaság olajártól való függőségét tükrözi Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy a jelenlegi, 30 dollár körüli olajárat alapul véve az orosz költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 6 százaléka lenne. A folyó költségvetés 50 dolláros olajárral számol.
Az egymásnak feszülő Oroszország és Ukrajna képviselői nem találkoznak egymással Davosban, és nem egyeztetnek a Moszkvával szemben fennálló Kijevi adósságról. Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter úgy véli, hogy továbbra is megállapodás születhet a 2013 decemberében megadott 3 milliárd dollárról. Moszkva szerint sok területen engedtek Kijevnek, még azt is felajánlották neki, hogy nem kell az adósságot azonnal rendeznie. Oroszország szerint azonban Ukrajna olyan feltételeket támasztott, amelyeket Moszkva nem fogadhat el, ezért igazáért nemzetközi döntőbírósághoz fordult.
KEVESEN BÍZNAK A NÖVEKEDÉSBEN
A davosi Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzítette a PwC (korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég éves Globális Vezérigazgatói Felmérés eredményének ismertetését. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők alig több mint harmada (35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vett cégvezetők mintegy kétharmada (66 százalék) szerint vállalatának ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint negyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.
MEGOLDÁST A MENEKÜLTEKRE!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elkészítette a mingráskérdéssel kapcsolatos jelentését, amelyben az Európába érkező migránsok gyors munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta. A jelentés szerint a múlt tapasztalatai nemigen igazolják azt az egyik leggyakrabban hangoztatott félelmet, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a helyi lakosok elől.
Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg kissé növeli a gazdaság teljesítményét rövid távon, de a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek – vélik a jelentés összeállítói. Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet – mutattak rá az elemzők, akik mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatással volt a nagyszámú migráns beáramlása.
CSUPÁN A SVÁJCI FRANK ERŐSÖDIK
A davosi Világgazdasági Fórumon IMF-elnök, egy elemzőház elnöke, egy volt orosz pénzügyminiszter és egy közgazdasági Nobel-díjas is beszélt. Több jóslat és javaslat is elhangzott a második munkanapon: Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az idén kamatot emel.
Gary Cohen, a Goldman Sachs elnöke a svájci fórum egy másik szekciójában arról beszélt, hogy a világgazdaságban „devizaháború” dúl. Mint mondta, a nemzeti valuták leértékelése „a nemzetgazdaságok élénkítésének legegyszerűbb módja lett. Az árfolyamcsökkentéssel élénkítik az exportot és az idegenforgalmat”. Az elnök szerint ebbe Japán nemrég kapcsolódott be a jen leértékelésével, az euró pedig ennek a folyamatnak próbál ellenállni, miközben az Egyesült Államok ül és vár. Csak egyetlen deviza van, amely erősödik, ez a svájci frank.
