Az Európába érkező migránsok gyors munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentésében, amely szerint a múlt tapasztalatai nemigen igazolják azt az egyik leggyakrabban hangoztatott félelmet, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a helyi lakosok elől.
Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek – állapították meg a valutaalap szakértői a jelentésükben, amelynek megállapításait tegnap ismertette Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Davosban.
A Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben, amelyben a feladat nehézségét elismerve a bevándorlók gyors munkaerőpiaci integrációját támogató érveket sorakoztatnak fel a szakértők, a valutaalap felszólította az uniós országokat, hogy hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat, az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok. A kérdés sürgető, mert tavaly több mint egymillió menedékkérő (mintegy felük szíriai) érkezett Európába, és a bevándorlók áradata nem csillapodott a tél beálltával sem.
Az IMF arra számít, hogy a menekültválság az idén 0,09 százalékkal, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az EU hazai össztermékét (GDP), főleg annak köszönhetően, hogy növekedni fognak a menekültek lakhatását és megélhetését biztosító kormányzati kiadások. A legnagyobb gazdasági hatást abban a három országban (Ausztria, Svédország és Németország) váltja ki, ahol a legtöbb menedékkérelmet nyújtják be. A szakértők számításai szerint Ausztriában jövőre várhatóan 0,5, Svédországban 0,4, Németországban pedig 0,3 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez.
Közép távon azonban a migránshullám gazdasági hatása nagymértékben függ attól, hogy milyen gyorsan képesek munkát találni, és ennek eredményeként adókat és társadalombiztosítási járulékokat fizetni az újonnan érkezők. A bevándorlók és menekültek munkavállalása kedvező esetben uniós szinten 0,25 százalékponttal növeli a GDP-t 2020-ra, Ausztria, Németország és Svédország esetében pedig 0,5 és 1,1 százalékpontot tehet hozzá a növekedés mértékéhez.
Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet – mutattak rá az elemzők, akik mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
Lagarde a jelentést ismertetve rámutatott, hogy a merev munkaerő- és árupiaci szabályozás miatt nem Európa lehet a legjobb hely a menekültek számára, és ez szerinte újabb ok arra, hogy az európai országok fogadják el a nagyobb rugalmasságot szorgalmazó IMF-ajánlásokat. Egyúttal arra szólította fel az uniós országokat, hogy alakítsanak ki szélesebb körű és kollektív politikát a migránsválság megfelelő kezelésének érdekében.
