2024. március 29., péntek

Közös megoldás kell, új határok nélkül

A migránsválságról és politikai kérdésekről tárgyalt Belgrádban a szlovén és szlovák külügyminiszter

A menekültek és migránsok kérdése határozta meg a kormányfő és kormánytagok tegnapi megbeszéléseit. Aleksandar Vučić találkozott Hans Friedrich Schodderrel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) belgrádi irodavezetőjével, Miroslav Lajčákkal, a szlovák diplomácia vezetőjével és Karl Erjaveccel, Szlovénia külügyminiszterével.

A Hans Friedrich Schodderrel folytatott megbeszélések alkalmával a szerb kormányfő hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is a tőle megszokott felelősségteljes migránspolitikát fogja folytatni az európai értékrendszerrel összhangban. Schodder arról biztosította a kormányfőt, hogy az UNHCR a jövőben is támogatni fogja a szerb kormányt a migránskérdés megoldásában, de nem csupán abban, hanem a Koszovóról elköltözött személyeknek és a horvátországi, valamint bosznia-hercegovinai menekülteknek az ellátásában is. Mint mondta, a segítségnyújtásnak továbbra is erősnek és tettlegesnek kell maradnia. A megbeszélés során megvitatták az UNHCR belgrádi irodájának 2016-ra vonatkozó terveit és szerepét a menekültkérdés rendezésében – áll a kormány sajtóirodája által kiadott közleményben.

Tavasszal a migránsválság folytatásával lehet számolni, ezért mielőbb meg kell találni a megoldást – ebben értett egyet a szerb kormányfő és Karl Erjavec szlovén miniszterelnök-helyettes, külügyi tárcavezető. Szó volt a schengeni rendszer osztrák felfüggesztésének esetleges következményeiről is, s arra a megállapodásra jutottak, hogy csak egy közös európai megoldás jelenthet előrelépést ebben a válságban. A bilaterális kapcsolatokat is kielemezték, s Vučić köszönetet mondott Szlovénia támogatásáért hazánk európai felzárkózását illetően, valamit kijelentette, hogy Szerbia őszinte barátjaként tekint Szlovéniára. Erjavec közölte, hogy meglehetősen magas szintű az együttműködés a két ország között, különösen vonatkozik ez a gazdasági együttműködésre, melynek értéke elérte tavaly az egymilliárd eurót. Gratulált Szerbiának a sikeres EBESZ-elnökséghez, s az azt lezáró miniszteri konferencia sikeres megszervezéséhez is.

Miroslav Lajčák és Ivica Dačić a megbeszélésen (Fotó: Beta)

Miroslav Lajčák és Ivica Dačić a megbeszélésen (Fotó: Beta)

IDE UGYAN NEM JÖHETNEK

Ivica Dačić külügyminiszter a szlovén kollégájával folytatott eszmecsere után kijelentette, Szerbia nem fogja megengedni, hogy területére küldjék vissza a menekülteket. Mint mondta, hazánk ellenez mindenféle egyoldalú lépést, s meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, amennyiben valamelyik állam ilyen lépésre szánná el magát. Az államok közötti koordináció szükségességét hangsúlyozta.

Nem maradhat az országban senki a migránsok közül, ha nem kért menedékjogot a nemzetközi előírásoknak megfelelően. Nagyon téved, aki azt hiszi, úgy oldhatja meg a krízist, hogy Szerbiába irányítja vissza az embereket – fogalmazott Dačić.

KVÓTÁK HELYETT KONTROLL

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a tárgyalásokat követően adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a schengeni rendszer veszélybe kerülhet, amennyiben annak tagállamai nem tartják magukat a szabályokhoz, és nem teljesítik kötelezettségeiket. A megoldás semmiképp sem lehet új határok emelése az uniós tagállamok között – értékelte a szlovákiai politikus. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy a schengeni határok közös külső határoknak számítanak, s a Schengen tagállamai egyformán elkötelezték magukat ezeknek a határoknak a védelmezése iránt. Kifejtette, hogy nem tartja mindegyik tagállam magát a megállapodáshoz, s hogy vannak gondok a határok őrzése terén. Görögországot meg is nevezte, mint a problémák egyik forrását. Ennek ellenére véleményének adott hangot, hogy az EU-tagállamok közötti új határok nem oldanák meg a helyzetet. A külső határok normális működése mellett kell a tagországoknak elkötelezniük magukat, húzta alá Lajčák.

Ha egy állam nem tudja megvédeni a külső határokat, akkor a többi országnak a segítségére kell sietnie, éppen úgy, mint amikor valamelyik eurozónai ország nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek – értékelte a szlovák külügyi tárcavezető.

Emlékeztetett, hogy a menekültválság elején az volt a szlovák álláspont, hogy ellenőrizni kell, ki érkezik az unióba, s kinek van joga politikai menedékjogra, és kinek nincs. Hozzátette: mára bebizonyosodott, hogy ez lett volna az elejétől fogva az egyedüli helyes út. A kvóták helyett az ellenőrzésre kellene figyelni, szögezte le.

LASSAN, DE BIZTOSAN

Szlovákia külügyminisztere más politikai kérdésekről is szót ejtett. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a szerbiai rendkívüli választások nem feltétlenül jelentenek rossz hírt, még ha az előrehozott szavazás rendre lassítani is szokta a politikai folyamatokat. Megjegyezte azonban, hogy Szerbia minden jel szerint végleg elkötelezte magát az európai út mellett, így ez nem politikai kérdés most már, inkább a szakértők számára jelent kihívást. Ma nincs szükség drámai politikai döntéseknek, nagyon fontos új törvényeknek az elfogadására, ezért nem jelentenek veszélyt a rendkívüli választások, mondta. Véleménye szerint szégyen, hogy az EU két évet várt az első fejezetek megnyitásával, s ígéretet tett arra, hogy a szlovák uniós elnökség alatt, július elsejétől, újabb fejezetek megnyitása mellett száll majd országa síkra.

Beszélt a Pristinával megkezdett dialógusról is, melynek nem látja alternatíváját. Szükségesnek nevezte a szerb községek közösségének mielőbbi megteremtését és működésbe léptetését.