2024. március 29., péntek
SZÓRVÁNYLÉTBEN (41.)

Padé

A faluban 12 civil szervezet tevékenykedik – A gazdák elkeseredettek, a fiatalok kivándorolnak, akik maradnak, szépítik a falut
Az egykori Diván-kúriában működik a helyi iroda (Gergely Árpád felvétele)

Az egykori Diván-kúriában működik a helyi iroda (Gergely Árpád felvétele)

A Csóka községhez tartozó szebb napokat látott, többségében magyarok lakta Padé a nagyobb települések közé tartozott, a múlt század hetvenes éveiben még négyezer lelket számláló falu lakossága azonban mára megfeleződött, alig több mint kétezren laknak itt, és az elvándorlás tovább tart. A mezőgazdaság mellett egyéb munkalehetőség gyakorlatilag nincs. A Menta gyógynövény-feldolgozó üzem a csődből magánkézbe vándorolt, a Zlatica fafeldolgozó romokban hever, a volt állami mezőgazdasági birtok a belgrádi Avis tulajdonába került. Aki teheti, átjár az új Tisza-hídon Adára dolgozni, még ha minimálbéréért is.

A MAGYAR KULTÚRA ŐRZŐI

Itthon képzeli el jövőjét a nyáron családot alapított padéi Mészáros Attila hitoktató és történész, aki feleségével Csókán lakik, de rendszeresen hazajár Padéra szüleinek segíteni a földművelésben, és ő vezeti a faluban tevékenykedő civil szervezet közül az egyik legaktívabb egyesületet, a Takáts Rafael Magyar Kultúrkört:

– Az egyesület már 1997-től működik sikerrel, én négy éve vagyok aktív az egyesületben, a célunk a magyar néphagyományok, a kultúránk, az anyanyelvünk ápolása és megőrzése, valamint továbbadása. Egyesületünk a megalakulása után néhány évvel székházhoz jutott Padén, ebben az épületben található a helyi VMSZ irodája is. Két csoportunk van, a Haranga asszonykórus, amellyel Pintér Patrícia foglalkozik, és a Bóbita gyermeknéptánccsoport, amelyet az adai Sóti Éva vezet. Jó kapcsolatokat ápolunk az adai Aranykapu Művelődési Egyesülettel.

Mészáros Attila (Gergely Árpád felvétele)

Mészáros Attila (Gergely Árpád felvétele)

A rendezvényeink közül kiemelkedő a Keszég Károly-emléknap, erre gyűjtünk annyi pénzt, hogy méltóképpen meg tudjuk ünnepelni minden év május utolsó szombatján. Az éves rendezvényeink közül kiemelném a farsangi álarcos felvonulást. Járunk locsolkodni is, díszmagyarba öltözünk, és zenekari kísérttel meglocsoljuk a kultúrkör nőtagjait. Minden évben megemlékezünk március 15-éről, az 1848-as forradalom évfordulójáról. Fellépésekre járunk, és fellépőket fogadunk. Tavaly adventkor a Kaláka együttes is fellépett nálunk.

Jó kapcsolatokat ápolunk a helyi általános iskolával, ha teremgondjaink vannak, számíthatunk az iskolára, ahol ugyancsak tanítok, és innen toborzok új tagokat a kultúrkörbe, amely a zászlóvivője a magyar művelődési életnek a faluban. Karácsonyra műsorral készülünk, fellép az asszonykórus, a hittanosok verset mondanak, és a néptáncosok is szerepelnek, hagyományos betlehemes játékot adnak elő – mondta Attila.

Padén Lengyel Anna vezetésével működik a Kolping Egyesület (a német Adolph Kolping által alapított katolikus civil mozgalom), amely tavaly székházhoz jutott, ahol nemrégiben mintegy ötven gyerekkel mézeskalácsdíszeket készítettek. Aktív szervezet még a faluban a Komáromi László elnökletével működő Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amely tavaly májusban ünnepelte fennállásnak 80. évét. A felszerelés tekintetében lenne mit pótolni, hiszen a tűzoltók TAM teherautóját 1957-ben gyártották. A hiányos felszerelést nagyrészt pótolja az ötven tagot soraiban tudó egyesület lelkesedése, a bajban lehet rájuk számítani.

FELHAGYNAK A TEJTERMELÉSSEL

A padéi jószágtenyésztőket és tejtermelőket is érzékenyen érintette az idei tejmizéria, amikor is a tejgyárak, élükön a szabadkai tejüzemmel, sorba mondták fel a tejátvételt minőségi kifogásokra hivatkozva. Padén idén már nyolc tejtermelő számolta fel a tehénállományát. Sövényházi László évek óta foglalkozik tejtermeléssel, napi 800 liter tejet adott át a szabadkai IMLEK tejgyárnak, mígnem ő is tiltólistára került.

Sövényházi László (Gergely Árpád felvétele)

Sövényházi László (Gergely Árpád felvétele)

– Időközben harminc tehenet és húsz üszőborjút eladtam, amelyik gyanús volt, attól megszabadultam. A válogatós tejgyár miatt rengeteget költöttem állatorvosi kezelésekre. Amikor nem kellett a tej Szabadkának, nagylelkűen „kisegített” a mokrini tejgyár, persze jóval olcsóban, és még a tejprémiumot is megtartotta magának.

Az IMLEK továbbra is elviszi a tejet, de már csak 27,8 dinárt fizet literenként. Oda jutottunk, hogy kétheti tejpénz nem futja ki a munkásaim bérét. A tejmizéria előtt 700-800 liter tejet adtam át hetente 45 dinárért, ebből lehetett gazdálkodni, befektetni. Már százon felül volt az állományom, most ötven hamarosan megellik, de ilyen helyzetben és takarmányárak mellett tovább kell csökkenteni az állományt. Tízezer bál széna és ugyanennyi szalma kell évente. A malmokból törött búzát szoktam venni, de egyre kevesebb, vagy nem adják el.

A faluban sokan már teljesen felhagytak a tejtermeléssel, felszámolták az állományt, mert nem kifizetődő, a tartalékainkat éljük fel. Érdekes, hogy tavasszal nem volt jó a tej, most olcsóbban már nincs gond a tej minőségével. Volt, hogy savanyúnak találták a tejet, de máskor meg benne hagytam a tartályban, a másnapi fejést hozzáöntöttem, és rendben találtak mindent.

Nagy bajok vannak a jószághizlalással is. Az állam mezőgazdasági politikája katasztrofális következménnyel jár. Foglalkoztam jószágfelvásárlással, de már régen nem szállítottunk hízókat, egyszerűen nincs annyi a faluban, hogy tehergépkocsit megrakjunk – mondta Sövényházi gazda.

FALUFEJLESZTÉS APRÓ LÉPÉSEKKEL

A helyenként igencsak lepusztult képet festő Padé polgárai sok településtől eltérően megszavazták a helyi járulékot, amiből éves szinten 3,5 millió dinár gyűlik össze, amit a falu rendezésére fordíthatnak. Gyömbér Stana, a helyi közösség elnöke szerint két év óta, amióta a helyi közösségek önállóan nem vehetnek részt pályázatokon, legfeljebb az önkormányzat jóindulatára számíthatnak a támogatások terén.

Pihen a komp, kikötötték… (Gergely Árpád felvétele)

Pihen a komp, kikötötték… (Gergely Árpád felvétele)

– Az idén sikerült rendezni a Tisza-parti strandot, a volt kompjárásnál lévő Csárdától északra elterülő partszakaszt. A tereprendezés szinte teljes költségét adományokból és önkéntes munkával végeztük, a DTD Észak-Bánát Vízgazdálkodási Vállalat és a nagyobb mezőgazdasági gazdálkodók gépeikkel vették ki részüket a munkából. A híd megépítése óta várja sorsát a komp, kértük az állami védetté nyilvánítását, de választ nem kaptunk. Félő, hogy az enyészeté lesz. A híd megépítése Észak-Bánát számára előnyös, a faluból ingázó dolgozóknak azonban a híd lokációja miatt 5-6 kilométerrel többet kell kerékpározniuk, hogy eljussanak Adára.

A helyi közösség eszközeiből a lehetőségekhez mérten támogatjuk mind a 12 civil szervezetet. Falunkat évente 3-4 alkalommal is önkéntes munkával takarítjuk, amiben élen járnak a nőszervezet aktivistái. A község által beszerzett szemeteskukáknak köszönhetően a falu tisztább lett, elviszik a kukákba kirakott szemetet. Sajnos vannak, akik fittyet hányva az előírásokra továbbra is szemétlerakónak használják a falu környékét, kiviszik a hulladékot a legelőre, a Betlehem-puszta bejárata nagyon csúnya képet fest. Amíg a felügyelőség nem szankcionálja mindezt, addig nem várható javulás a környezetvédelem terén.

Aláfalazták az 1842-ben Diván György költségén épült katolikus templomot (Gergely Árpád felvétele)

Aláfalazták az 1842-ben Diván György költségén épült katolikus templomot (Gergely Árpád felvétele)

A nagy területen fekvő faluba nagyon elkelne egy alkalmazott a közterületekre, de erre nincs pénzünk. A futballklub gondnoka takarítja például a piac környékét, ahol az árusoktól nem szedhetünk helypénzt, mivel a piacot hivatalosan nem kapta el használatra a helyi közösség. A csókai kommunális vállalatnak kellene lépnie ezen a téren, a helyi közösségnek nincs semmilyen felhatalmazása. Az önkormányzatnak köszönhetően az évek óta kátyús utcák új aszfaltburkolatot kapnak, ami az elmúlt időszak legjelentősebb beruházásai a közművek terén.

Nagyon sok az idős háztartás és az elhagyott ház a faluban, amelyeknek már senki sem viseli gondját, kidőlt házvégek csúfítják a falut. Az elvándorlás tovább tart, az idén is már 15-20 család költözött el, főleg külföldön próbálnak megélhetést találni. A gazdátlan düledező épületek száma egyre több, ezek környékét felveri a gaz, amit a helyi közösség már nem tud rendben tartani. A helyi járulékból befolyó évi hárommillió dinárból a minimális infrastruktúra karbantartására futja. Készül egy közkút, ezt tavaszra a polgárok használatba vehetik majd. Bepucoltuk a hosszú évek óta befejezetlen művelődési ház homlokzatát, és egyéb kisebb munkálatokat végeztünk a faluban, ennyire tellett.

A nehézségek ellenére minden évben vannak szép és nagyszámú polgárt megmozgató rendezvényeink. A hagyományos nyári futballtorna több mint hétszáz embert mozgatott meg. Tavaszi és őszi vásárt tartunk a faluban. A helyi község minden gyereknek 15 éves korig Mikulásra ajándékcsomagot ad, megszervezzük az újévi vásárt, hogy csak néhány nagyobb eseményt emeljünk ki a tevékenységeink közül – mondta a Gyömbér Stana.

Tavaly március 15-én indult útjára Szórványlétben sorozatunk. Az elmúlt évben összesen 40 településen jártunk. Beszámoltunk a kisebb-nagyobb közösségek életéről, terveiről. A sikerekről és a nehézségekről. Ezeket a riportokat összegyűjtöttük, és terveink szerint március 15-re, nemzeti ünnepünkre kötetben megjelentetjük. A sorozatunkat azonban folytatjuk, mert nagyon sok helyen még nem jártunk. S feltett szándékunk, hogy feljegyezzük, milyen kondícióban van most éppen a szórványmagyarság, s ráirányítsuk a figyelmet azokra a kis közösségekre, amelyek távol a tömbmagyarságtól igyekeznek megőrizni identitásukat.