2024. március 29., péntek

Éberebbek a titkosszolgálatok az EU-ban?

Eredményesen dolgoztak az újévi ünnepek alatt, főleg pedig a megelőző hetekben az uniós titkosszolgálatok. Idejében jelezték a nyugati nagyvárosokra leselkedő terrorveszélyt. Sőt, a közreműködésükkel Münchenben le is füleltek néhány személyt, akik szilveszter éjszaka öngyilkos merényletekre készülhettek vasúti pályaudvarokon.

A 130 ember halálát és mintegy 350 sebesülését okozó novemberi párizsi merényletsorozat óta alighanem sokkal élénkebben figyelnek a kémszervezetek, mint korábban, és a tagországok közötti együttműködésen is javíthattak.

Bár közös titkosszolgálata az EU-nak nincs, a társállamok hírszerzési ügynökségei valószínűleg újragondolták a legveszélyesebb ellenségnek tartott Iszlám Állam (IÁ) beszivárgott fanatikusainak felderítési és megfigyelési módszereit.

Az IÁ által Szíriában és Irakban működtetett „állam” (kalifátus) seregeihez állítólag húszezernél is több külföldi csatlakozott, közöttük sok európai fiatal. Több ezren időközben már visszatértek.

Jürgen Stock, az Interpol vezetője úgy véli, hogy csak egy részüket sikerült azonosítani. A hazatérteket pedig nem könnyű szemmel tartani, hiszen egyetlen gyanús és veszélyesnek gondolt személy 24 órás folyamatos megfigyeléséhez 10–12 nyomozó kell.

Rob Wainwright, az uniós tagállamok rendőrségének munkáját közösségi szinten koordináló ügynökség (Europol) igazgatója őszintébben fogalmazott, amikor az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy az iszlamista terroristáknak egyelőre csak a nyomukban lihegnek.

Azt is elpanaszolta, hogy az Europol eddig nem is kapott meg minden szükséges információt a társországoktól azokról a személyekről, akik a hatóságok ismeretei szerint az EU-ból csatlakoztak az IÁ-hoz. A bejelentett kétezer név felét pedig mindössze öt tagállam és „egy nemzetközi partner” szolgáltatta.

Bár a hatóságok tavaly sok merényletet hiúsítottak meg, az európai vészjelző rendszer novemberben csődöt mondott. A hírszerzés számára rendkívül kínos eset megismétlődését ugyan jelenleg sem tudja szavatolni senki, de a megelőzésre az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az illetékesek.

A párizsi merényletek után a francia kormány követelte Brüsszeltől, majd az Európai Parlamenttől, hogy engedélyezzék a szigorúbb határellenőrzést, valamint a légi utasok adatainak megosztását a tagországokkal és az Egyesült Államokkal.

A titkosszolgálatok közben egyre nagyobb elszántsággal (s talán sikerrel) igyekeznek feltörni az internetes és mobiltelefonos kódolt csatornákat, amelyeken a terroristák kommunikálnak. Egyre több a razzia is a gyanús városrészekben, de más intézkedések is történnek. Ezek nagy része azonban nem nyilvános.

A spanyolok szerint az iszlamista terroristákkal szembeni küzdelem kulcsa a közösségi oldalak folyamatos megfigyelése. A fanatikusok ugyanis előszeretettel terjesztik ezeken keresztül a tanaikat, illetve igyekeznek követőket toborozni, akiknek később utasításokat küldenek.