2024. március 29., péntek
EGYMÁS KÖZT

A csók, az érzelmek találkozása

A párkapcsolati témával kapcsolatos gondolataim nem éppen a megszokott hogyan is töltsük el a párunkkal szilveszter éjszakáját témakör felé irányultak. Azon gondolkodtam el, hogy mi is az, ami egész évben évszaktól, napszaktól függetlenül az összes párkapcsolatot jellemzi. Ezután jutottam el a csókolózás témaköréhez, azaz egy igazán érzéki örömforráshoz, ami kiemelkedően fontos szerepet tölt be hétköznapjainkban.

Míg korábban a nyugati kultúrákban a csók rendkívül komoly házassági szándékot hordozott magában, addig manapság egy elcsattant csók már nem jelent annyit, az intimitásban osztozni valakivel pedig már nem feltétlenül jár érzelmekkel. A jelenség ellentmondása, hogy miközben manapság sokszor csókolózunk idegenekkel, a csókot mégis az intimitás magas fokának tekintjük, és a filmeknek, reklámoknak köszönhetően fantáziánkban is kiemelt helyet kap. Nem pusztán érzéki örömforrásról beszélünk, végigkíséri az életünket a bölcsőtől a sírig, meghatározhatja egy adott napunkat, sőt az egész évünket.

Valójában minden az orrok egymáshoz dörgölésével, azaz az „eszkimópuszival” kezdődött. Nem véletlen, hogy az orrok találkozása tekinthető a csókolózás elődjének, hiszen ahogy az állatvilágban, úgy az emberek párválasztásában is meghatározó a másik egyedi illata. Az i. e. VIII–IX. századból már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a Káma-szútrában pedig már egy egész fejezet szól a csókolózásról. A történelmi emlékek szerint a csókolózás európai elterjedését a rómaiaknak köszönhetjük. A birodalom lakói háromféle csóktípust is megkülönböztettek, az arcra adott osculum a baráti közeledést jelentette, a basium esetében már az ajkak is összeértek, a savium pedig a szenvedélyes, szexuális töltetű csókot jelentette. Az esküvői csók szokása is akkoriban alakult ki, a hagyomány szerint a párok a házassági szándék bejelentésekor csókot váltottak egymással.

Az erotikus nyelves csókot (maraichinage), melyet franciacsóknak is neveznek, állítólag egy aprócska város, Pays de Mont lakói találták ki, a túlnépesedés ellen védekezve. Az olykor órákig tartó csókcsatákkal a gyereknemzéssel járó nemi örömöt kívánták pótolni. Mivel a franciacsók nemcsak az ajkakat, hanem a nyelvet és a szájat is stimulálja, nagyon erotikus és intim formája a csókolózásnak. Igazi tűzijátéka az érzékeknek, amiben az ízek, az illatok, a textúrák és az érzelmek találkoznak. A csók egy sor biokémiai folyamatot indít el a testünkben, a szexuális izgalom mellett megéljük a közelség, az intimitás, sőt akár az eufória érzését is. Általa nemcsak az ajkak találkoznak, hanem az egész test részt vesz a folyamatban. A csók a nők számára különösen fontos, nemcsak lelkileg, de biológiailag is, a felső ajkak kényeztetése fokozott izgalmat vált ki a hüvelyben, ami lehetővé teszi a fájdalommentes behatolást. A csókolózás összetett fizikai folyamat, ilyenkor ugyanis bonyolult feromonok cserélődnek ki, valamint jelentős izomkoordinációval jár. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Amellett, hogy az előjáték fontos része, komoly stresszcsökkentő hatással jár.

A csókkal, mint viselkedésformával számos erre az időszakra tartozó hiedelem is született. Karácsonykor fagyöngy alatt csókolózni szerelmet jelent. Szerelemgerjesztő hatását kihasználva az angolok úgy vélik, hogy a fagyöngy alatti csók megpecsételi két ember szerelmét, és ebből házasság lesz. Ugyancsak náluk a fagyöngy alatt álló hölgy – persze, ha engedi és igényt tart a megtiszteltetésre – nem utasíthatja vissza, hogy bárki megcsókolhassa. Régi hagyomány világszerte, hogy ha éjfélkor csókolja meg az ember szerelmét, egész évben boldogságban és szeretetben fognak élni. Viszont ennek az ellenkezőjét is tartják, ugyanis ha nem csattan el éjfélkor a csók, rázós év elé néz a pár, ami a kapcsolatukat illeti. A magyar néphitben pedig úgy tartják, azt, akitől az ember az újév napján az első csókot kapja, az egész évben szeretni fogja. Ezek szerint csókunkban lenne a jövőnk?

Az imént felmerült kérdésre egy meglepő feltételezéssel szeretnék válaszolni, amely szerint az első csókban kódolva van a pár jövője, így az első csókcsata gyakorlatilag egy érzelmi-biológiai teszt a friss párok számára. A szakértők mindezt azzal magyarázzák, hogy a szagok segítségével mérjük fel partnerünket, sőt nyálunk egyes összetevői is szerepet játszanak abban, hogy el tudjuk dönteni, összepasszolunk-e, vagy sem. A csók minőségén keresztül képesek vagyunk megítélni potenciális társunk, szexpartnerünk vonzerejét, személyiségét, sőt akár azt is, mennyire bízhatunk benne. Elképzelhető az is, hogy a csók lényege nem más, mint hogy érzékelni tudjuk partnerünk természetes illatát, hiszen ha valakivel nem szívesen csókolózunk, azzal a szexuális élet sem lesz az igazi. Akár igaz, akár nem a kutatók feltételezése, mindezek után, csak annyi marad, hogy csókokban gazdag boldog új évet kívánjak az olvasóknak, és még véletlenül se felejtsék el éjfélkor megcsókolni párjukat!