A szentmihályi Faluház adott otthont a szerda esti Civil Fórumnak, amelyen 27 közép-bánáti magyar civil szervezet képviseltette magát. Muzslya és Lukácsfalva után ez volt a harmadik színhely, ahol a Közép-bánáti Civil Központ megszervezte a bánáti civilek találkozóját. Ezúttal muzslyai, nagybecskereki, szentmihályi, lukácsfalvi, magyarittabéi és erzsébetlaki egyesületek képviselői jöttek el.
Számos hasznos információ elhangzott (Fotó: Kecskés István)
A részvevők számos hasznos tudnivalót hallhattak a vajdasági magyar értéktár programról, a Kárpát-medencei hálózatosodásról, a civil szervezetek jogi és társadalmi szerepvállalásáról, a civil egyesületek működésének anyagi dolgairól, a magyarországi pályázatokról és az együttműködési lehetőségekről.
Bánátban – az elvándorlás ellenére is – még sok civil egyesület működik. De, mint elhangzott, a munkájukat hatékonyabbá kellene tenni. Elsősorban a pályázati lehetőségeket fontos jobban kihasználni. Mert, mint ahogy Lingli Mónika, a szentmihályi József Attila ME elnöke mondja, vannak még, akik a pályázati lehetőségekről keveset tudnak, lehet, hogy vannak, akik nem is hiszik, hogy ma így működnek a dolgok. De lehet, hogy esetenként nincsenek emberek, akik azzal foglalkoznának. Reméli, hogy egy-egy ilyen fórum és más ilyen összejöveteleken, ami elhangzik, biztatni fogja az embereket arra, hogy hatékonyabban pályázzanak.
Magyarittabén 12 civil szervezet működik. A nyáron pedig egy új egyesület alakult: a Deák Ferenc Művelődési Egyesület. Egyik célkitűzésük a fiatalok felkarolása, mert ebből a faluból is nagy az elvándorlás, különösen a fiatalok költöznek el.
Muzslyán 24 civil szervezet működik. Jó az együttműködésük, egymást segítik, kiegészítik. Mindhárom civil fórumon jelen voltak. Palatinus Aranka, a Nők Klubjának az elnöke szerint elsősorban a pályázati útmutatók miatt fontosak az effajta összejövetelek.
Nagybecskereken féltucatnyi nagy múltú civil egyesület működik. Balázs József, az Emmanuel Kamarakórus elnöke szerint szerepük az egyre romló demográfiai helyzetben egyre jelentősebb. Fontos, hogy vállalják a szerepet és mindenképpen megpróbálják a város életében a magyar közösséget fönntartani.
Lukácsfalván a civil élet két évtizede a Fehér-tó hagyományápoló és környezetvédő egyesület létrehozásával kezdődött. Két szakosztályuk működik, a hagyományápoló és a képzőművészeti.
A civil szerveződések segítik a magyarság megmaradását a magyar szórványtelepüléseken. Pozsár Halász Éva, az erzsébetlaki Császár-tó Magyar Művelődési Egyesület elnöke szerint a civil szféra összefogja az adott közösséget, ami a magyarság szempontjából nagyon fontos, mert csak összefogással bírunk érdekeinkért harcolni.
Az összejövetelen szó volt a bizottságok megalakításáról is, amire remélhetőleg a következő Civil Fórumon kerül majd sor, melyet Magyarittabén terveznek megtartani.
