Kedden este Csókán a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházán Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Perpauer Attila, az MNT oktatási bizottságának elnöke vezetésével tartották meg az MNT elnökének a közoktatás terén létrehozott konzultatív testülete bánáti tagozatának második ülését, amelyen gyakorló pedagógusok, a testület aktív tagjai vettek rész. Az elhangzottakat Jerasz Anikó foglalta össze lapunknak:
– Számba vettük a konzultatív testület júniusi nagybecskereki alakuló ülésén felvetett, oktatásunkat érintő aktuális témákat. Továbbra is nagyon aktuális a szerb nyelv oktatásának a megreformálása, a pedagógusok továbbképzése, a magyar nyelvű bölcsődék hiánya, a tankönyvhiány, az oktatási módszerek és eszközök fejlesztése, az inkluzív oktatás problémái és az anyanyelvápolás.
Fontosnak tartottuk, hogy az alakuló ülésen felmerült kérdésekre választ kapjanak a pedagógusok, hogy betekintésük legyen az MNT oktatással kapcsolatos tevékenységébe. A meglévő gondokra, problémákra fókuszáltunk Csókán, kikérve a tanárok és tanítók véleményét. A témák között szerepelt a szülőföldön való tanulás esélyeinek a növelése, hogy minél több vajdasági magyar diák tanuljon tovább itthon, a szerbiai felsőoktatási intézményekben. Az MNT már a korábbi években is meglátogatta a végzős és harmadikos középiskolás diákokat, hogy felhívja figyelmüket az MNT támogatási formáira. Az itthon maradók MNT-ösztöndíjat kaphatnak, kollégiumi elhelyezést, megszervezzük a felvételi felkészítést. Az idén 13 tantárgyból szerveztünk felkészítőt és szerb nyelvi felzárkóztató tanfolyamot.
Hogy több tanulót tartsunk itthon, a tervek szerint már novemberben meglátogatjuk az összes középiskolát, amelyekbe magyarul tanuló diákok járnak, és a szülői értekezleteken a diákok szüleit is szeretnénk felvilágosítani az itthoni továbbtanulási lehetőségekről és kedvezményekről.
A nyolcadikosok kisérettségije kapcsán számos észrevétel, kifogás és javaslat hangzott el a pedagógusok részéről az elmúlt időszakban. Mint a tanárok elmondták, a magyar nyelv és irodalom teszt kitöltésével gondjuk volt a diákoknak. Az idén nagyon nehéz volt a teszt, a diákok nehezen boldogultak az érettségivel. A tesztkérdések nem voltak egyértelműen megfogalmazva, és kétértelmű ábrák nehezítették a feladványokat. Jó lenne, ha részpontokat is elismernének, nem csak egész pontokat. A diákok most nincsenek motiválva, hogy alaposan felkészüljenek a kisérettségire, de ez most változni fog. A minisztérium nem hivatalos információi szerint a jövőben a kisérettségin elért minimum öt ponttal iratkozhatnak be a tanulók a négyéves középiskolákba. Többen javasolták, hogy a magyar történelemből is kerüljön be legalább egy kérdés a kombinált tesztbe. Erre irányuló javaslatot vetettünk fel az oktatási nevelési minőség-ellenőrző intézetben, de nem találtunk pozitív visszhangra. Az intézet szerint a történelemre vonatkozó részben nincsenek még kialakítva a standardok és kiinduló pontok, előbb ezeken kell dolgozni. A tartományi oktatási titkárság is támogatja a kezdeményeseinket.
Megvitattuk a közoktatási stratégiával kapcsolatban felmerült javaslatokat is, nagyon sok építő jellegű hozzászólás hangzott el, ezeket figyelembe véve fogjuk kialakítani a következő oktatási stratégiánkat, hiszen a mostani 2016-ban lejár.
Az időszerű kérdések között felmerült a diplomahonosítás problémaköre. Az oktatási minisztérium új központot hozott létre hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést ígérve a külföldön szerzett oklevelek munkavállalás céljából történő elismerése terén. A diplomás fiatalok a minisztérium honlapjáról letölthetik és kitölthetik a szükséges űrlapot. A külföldi diplomák elismertetéséhez a 3500 dináros illetéket és a fordításokat kell fizetni. Az MNT a diplomák honosítási költségeinek a megtérítésére 3,5 millió dinárt különített el. Az érintett fiatalok február végéig adhatják át költségtérítési kérelmüket – mondta a többi között Jerasz Anikó Csókán.
A csókai tanácskozáson részt vevő néhány pedagógussal is elbeszélgettünk. Mészáros Csilla már 28 éve osztálytanítóként dolgozik, jelenleg Egyházaskéren tanít, de a szomszédos feketetói iskolában is oktatott:
– A kis létszámú iskolákban, mint amilyen a feketetói, négy osztály van összevonva, elsőtől negyedikig összesen nyolc diák jár ebbe a tavaly felújított és jól felszerelt iskolába. A nyolcból két tanuló azonban különleges bánásmódra szorulna, de erről meg nincsenek papírjaik, október elején költöztek a faluba, és elsőbe járnak. Egy iskolai óra alatt négy különböző osztályba járó nyolc diákot kell tanítani, miközben kettő közülük különleges bánásmódot igényelne. Az inkluzív oktatásnak vannak speciális esetei, ami különleges feladat elé állítja a pedagógusokat.
Zombori Csabától, a tiszaszentmiklósi általános iskola műszaki és informatika szakos tanárától a tankönyvekkel való ellátás tapasztalatai iránt érdeklődtünk:
– A műszaki oktatásban mindig is gond volt a tankönyvellátással. A belgrádi tankönyvkiadó magyar tankönyveket is forgalmaz, de újabban más kiadók, például a KLET is megjelent a tankönyvpiacon. A konkurenciától minőségi javulást várhatnánk a tankönyvellátásban, sajnos a magánkiadónak nem biztos, hogy megéri a kisebbségek nyelvén, kis példányszámban könyvet nyomtatni. Ezen a téren reméljük, az MNT segítségét is megkapjuk – mondta a műszaki tanár.
