2024. március 28., csütörtök

Korhűség és felkészültség

Tízéves a zentai Szent Longinus

A Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, és e jeles alkalomról Zenta város ünnepével párhuzamosan egy táborral emlékeztek meg. 2005-ben kisebb baráti szervezetként indultak, az alapítók legtöbbje akkor már egy ideje tevékenykedett más civil szervezetekben, legtöbben a DMISZ-ben, illetve a Nyári Ifjúsági Játékok szervezőiként. Szerettek volna egy saját egyesületet is létrehozni.

Vidékünkön akkor még nem volt jelen a katonai hagyományőrzés, de magyarországi csoportok átsegítették őket a kezdeti nehézségeken. Akkoriban még nem fektettek akkora hangsúlyt a történelmi korhűségre, míg mára elsődleges fontosságúvá vált számukra. Eleinte az internet volt szinte az egyetlen forrásuk, azóta viszont történészek és muzeológusok is segítik a munkájukat. Így sikerült korhűség és felkészültség tekintetében az élvonalba kerülniük. Ma van már egy-egy tizedük Szabadkán és Kanizsán a zentai század mellett, tehát sikerült a régióban meghonosítaniuk a hagyományőrzésnek ezt a sajátos formáját. Idén a csapatot a zentai önkormányzat, az MNT és a tartomány támogatta legnagyobb mértékben, emellett voltak egyéb szponzoraik is, akik nélkül például a jubileumi rendezvény sem valósulhatott volna meg.

Lapunknak Nagy Abonyi Péter, az egyesület elnöke, kapitánya nyilatkozott.

– A tizedik évfordulóra szerveztünk egy középkori tábort a zentai Népkertben. Hasonló megmozdulásaink voltak már előtte is, elsősorban 2006 és 2008 között, Longinus nap néven. Ezután indultak a történelmi gyerektáborok, melyek hat-hét éven át folytak, ezután viszont kénytelenek voltunk egy kis szünetet tartani, mivel a pénzforrások elapadtak. Volt két év pihenőnk, amikor nem szerveztünk saját rendezvényt, eközben fel is tudtunk készülni a tízéves jubileumra. Ezt pedig mindenképpen sikeresnek tekinthetjük. Hetven vendégünk volt külföldről és itthonról egyaránt, haditornászok, történészek vegyesen. Ha pedig a jelen lévő szimpatizánsainkat is számoljuk, akkor nagyjából száz embert tett ki a teljes létszám. A rendezvény természetesen nyitott volt, minden érdeklődőt szívesen láttunk, szét lehetett nézni a táborban. A szombati napon versenyek zajlottak, vívás, birkózás, lándzsahajítás és íjászat, ezek meglepően sok érdeklődőt vonzottak. Egyébként úgy írtuk ki a felhívást, hogy civilek is versenghettek, tizenketten jelentkeztek is.

 A kezdeteknél kitűzött céljaitokat sikerült-e ez alatt a tíz év alatt mind megvalósítani?

– Természetesen a startnál a célok mindig igen nagy volumenűek, ezek az idők folyamán változtak. A fő célkitűzésünk, hogy a csapatot fenntartsuk, és hogy megfeleljen a történelmi hitelességnek, sikerült. Egyedüli csapatként a Vajdaságban ez nem volt könnyű feladat, főképp, hogy kezdetben sokan nem is vettek bennünket komolyan, egyszerűen mert nem tudták, mi ez az egész. Utóbb viszont belátták, mennyi munka, gyakorlás áll emögött. Fegyverekkel dolgozunk, amik bár nem élesek, azért komoly sérüléseket okozhatnak, megfelelő felkészülés nélkül ez nem művelhető.

 A Nyári Ifjúsági Játékokon rendszeresen láthattunk benneteket: érzitek-e ennek a rendezvénynek a hiányát azóta?

– Ez egy remek rendezvény volt, és a mi egyesületünk első néhány komolyabb megnyilvánulása éppen hozzá kötődik. Volt ott külön helyszínünk is, két évben is egymás után. Rendes középkori falut rendeztünk be. Először akkor érkeztek hozzánk a külföldi haditornász vendégeink is, akik az első pillanattól nagyon jól érezték ott magukat, és a mai napig hiányolják. Egyébként ettől eltekintve is nagyon szeretnek ide eljönni.

Ti milyen gyakran tájoltok?

– Nagyon gyakran. A haditorna szezonja nagyjából május elejétől október derekáig tart, tehát még nem is vagyunk a végén, de már huszonhat helyszínen voltunk az idén. Megfordultunk Kolozsváron, Magyarországon több helyen, Horvátországban, hogy csak a külföldieket említsem. Néhány meghívásnak eleget sem tudtunk tenni, mert már foglalt volt számunkra az időpont, illetve az anyagi forrásaink sem tesznek minden utat lehetővé. Több éve rendszeresen hívnak bennünket Csehországba, Németországba, Olaszországba is hívtak már, de Horvátországban is több helyre... mindenhova sajnos nem tudunk eljutni. Pedig ha ezekre a rangos fesztiválokra elhívnak valakit, az már rangot jelent.

Gratulálunk a tízéves fennállásotokhoz és a sikerekhez! Merre tovább?

Az évfordulóba belecsempésztünk egy középkori versenyt. Ebből nagyon kevés van, a csapatok nem igazán foglalkoznak vele. Amikor viszont valamelyik mégis szervez, akkor mi mindig igyekszünk ott lenni. Az idén jó évet zártunk ilyen tekintetben, Debrecen mellett Ebesen jártunk, és az idei tornagyőztes a mi tagunk, Fendrik Ferenc volt, szinte minden versenyszámot megnyert, végül az összesítettben is győzedelmeskedett. Egy nagyon szép tornakard lett a jutalma. Évek óta beszélünk róla, hogy nekünk is szerveznünk kellene egy versenysorozatot, mint ebesi barátainknak. A belgrádi csapatnak például különösen tetszett a jubileumi versenyünk, így ők is támogatnak bennünket a folytatásban. A másik terv, hogy mi most ugye könnyűgyalogos harcászatot mutatunk be a közönségnek, ám ebben elértünk már szinte mindent, tehát ideje lenne átállni vagy a nehézvértes harcmodorra vagy a lovasra. Valószínűleg az előbbivel fogunk egyelőre megpróbálkozni. De van még ezer terv... Például az adott korszakok bemutatását régiókra is le szeretnénk bontani. Az elmúlt évben komoly kutatások folytak azzal kapcsolatban, a mi régiónkban kinek milyen egységei voltak Károly Róbert idején, és a nüánszokra is figyelni szeretnénk, a fegyverzetre, a ruházatra stb. Szeretnénk még egy haditábor autentikus rekonstrukcióját is megépíteni, amit aztán bárhol fel tudunk állítani. És nem utolsósorban nagy tervünk még, hogy eljussunk a Battle of the Nations nevű rendezvényre, amely egyszerűen megfogalmazva egy haditorna-alapokon nyugvó, modern gladiátorviadal, amit minden évben máshol rendeznek meg. Valahol a haditorna csúcsának tekinthető. Szerbia már két éve állít csapatot, s mivel a Beli Orlovi itt volt a mostani rendezvényünkön, erről előzetes egyeztetéseket folytattunk velük.