2024. március 29., péntek

A privatizáció veszélyezteti a kisebbségi sajtót

A Tartományi Képviselőházban pénteken ülésezett a nemzeti tanácsok koordinációs testülete. Az ülésen megvitatták a kisebbségi jogokról és a médiaprivatizációról szóló legújabb javaslatokat. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során az alapvető jogokkal, az igazságszolgáltatással és a korrupcióellenes harccal foglalkozó 23-as fejezethez kapcsolódó javaslataikkal a nemzeti tanácsok is részt kívánnak venni az ország integrációs folyamatában, s hozzá szeretnének járulni Szerbia EU-csatlakozásához.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Anna Tomanová-Makanová, a Tartományi Képviselőház alelnöke, valamint a nemzeti tanácsok koordinációs testületének elnöke kifejtette, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások kapcsán a nemzeti tanácsok mint közreműködő testületek és nem mint a vita tárgya kívánnak jelen lenni a tárgyalásokon.
– Május 13-án megbeszélést folytattunk Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszterrel a médiaprivatizációról, a nemzeti tanácsok közös levélben kifejezték tiltakozásukat a helyi médiumok privatizálása kapcsán. Ez nagyon fontos, mivel a törvények garantálják a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzó médiumok működését, a privatizáció viszont veszélybe sodorja azoknak a létezését – hívta fel a figyelmet Tomanová-Makanová.

Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének jogi szakmunkatársa elmondta, hogy a 23. fejezethez tartozó kisebbségi akciótervnek a harmadik változatát már átadták Brüsszelnek.
– A kisebbségi akcióterv kidolgozásával megbízott munkacsoport a múlt héten tartotta meg a második gyűlését, ahol bemutatták az akcióterv tartalmi elemeit. Ez tulajdonképpen a tartalomjegyzéke az egész jövendőbeli akciótervnek, amelynek alapján a munkacsoport dolgozik. A koordinációs testület mai ülésén többek között ezeknek a tartalmi elemeknek a javaslataival foglalkozik. Az akcióterv lényeges elemei az oktatásügy, a hivatalos nyelv és írás használata, a tájékoztatás, valamint a kultúra. Ide tartozik a médiaprivatizáció és az anyanyelven történő oktatás, a nemzeti tanácsok hatáskörének, valamint a közigazgatásban és közvállalatokban dolgozók nemzeti alapon történő részarányos foglalkoztatásának a kérdése is – részletezte Lulić.