Korszerűtlen technológiával drága az áram

Szerbiában az energia ára nem fedezi az elavult rendszerben történő előállítást, sem annak következményeinek költségeit

Miklós Hajnalka

2015. június 2., 16:04

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Azzal, hogy Szerbia elavult technológiát alkalmaz a villanyáram és a hő előállításában, illetve, hogy az energia előállításában használt barnaszén rossz minőségű, valamint jelentős mértékben szennyezi a környezetet, a rendszer állami támogatás nélkül szinte fenntarthatatlan, az állam jelentős összeget különít el évente a költségvetésből, így csak az egészségügyben 2–5 milliárd euróval több pénzt különítenek el a környezetszennyezés által kiváltott betegségek kezelésére. Az ország bruttó hazai termékének, a GPD-nek mintegy 10 százalékát az energia előállításra, valamint a következmények szanálására fordítja – mondta Aleksandar Kovačević, az oxfordi energiatudományok intézetének kutatója.

A Szerbiai Európai Mozgalom Kutató Fóruma kutatást végzett az ország területén, ebben a szabadkai CEKOR Ökológiai és Fenntartható Fejlődés Központ is részt vállalt. Azt vizsgálták, hogy Szerbia miként képes alkalmazkodni azokhoz az anyagi feltételekhez, amelyeket az EU-csatlakozási folyamat megkövetel tőle az energetika területén, amihez szorosan kötődik a környezetvédelem is. A Délkelet-Európa Energia Közösségéről szóló megállapodást Szerbia 2005-ben írta alá, amely szerint a többi között rendeznie kellett volna az országban uralkodó energetikai szegénység, az egyre növekvő elhalálozási arány, valamint a környezetszennyezés problémáját. Ezeknek a problémáknak megoldását az állam támogatásokon keresztül segíthette volna, amire a legutóbbi jelentések szerint hathatóan nem került sor. Az érintett állami és közvállalatok ugyan kaptak állami támogatást, de a problémákra nem találtak megoldást. Ettől az évtől kezdve azonban Szerbia a Nemzetközi Valutalappal történő megállapodás szerint állami támogatást nem oszthat az állami és közvállalatoknak.

– Szerbia az EU-csatlakozási folyamatában nagyobb figyelmet kell hogy fordítson a különböző egyezményekre és konvenciókra. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kijelentette, nem ad pénzt egyik államnak sem az erőművek felújítására, kiépítésére. Ezt a modellt követik majd más pénzintézetek is, így a Világbank is. Egyedül a kínai hitelben bízhatunk – emelte ki Nataša Đereg, a CEKOR elnöke, aki elmagyarázta, hogy Szerbia számára a legnagyobb gondot a barnaszén okozza, ami az ország számára a legnagyobb energiaforrást jelenti.

– A barnaszén a legrosszabb szén, és mégis ez jelenti a legfontosabb forrást például a villanyáram előállításában. Papírra vetettük az így előállított áram árát. Ha ebbe az áramba beleszámoljuk az úgynevezett külső tényezők árát is, amit egyébként soha nem emlegetnek, mégis az ár része, és ide tartozik a lakossági egészsége is, meglepően magas számot kapunk. A HEAL szervezett felmérései szerint évente 2000 személy halálozik el az erőművekben történő égetések közvetlen káros hatásai miatt – mutatott rá Nataša Đereg.

A távfűtőművek és az erőművekben történő égetés végterméke, így az emberi szervezetre káros hatása, a kutatásokból kiderült, a kéményektől akár 300 kilométeres körzetben is felfedezhető. A lakosság körében egyre növekszik a tüdőbetegségek, ér- és szívrendszeri problémák jelentkezése, a mezőgazdaságban pedig jelentős károkat okoz a füsttől kialakult savas eső. Aleksandar Kovačević a gazdasági következményekről számolt be. Kiemelte, mivel a barnaszén rossz minőségű, valamint az égetésnél használt technológia elavult és a kapacitásai nem kihasználtak, jelentősen drágább a hőenergia és az áram előállítása is. Ugyanakkor ennek az energiának a kihasználtsága sem kellő mértékű, a nem megfelelő hálózatok újabb veszteségeket okoznak. Az így kialakult veszteségek miatt a rendszer fenntarthatatlan állami támogatás nélkül. Így épült fel ez a hatalmas rendszer, amely alapján például a befizetett áramszámláról az összeg nem a vállalat számlájára, hanem az állami kincstárba folyik be, vagyis a villanygazdaság nem egyedül rendelkezik ezzel a pénzzel, az állam tartja fenn ennek a rendszernek a működését.

– A távfűtőművek évente a fogyasztókkal megközelítőleg 300-400 millió eurót tudnak megfizettetni, ám ez mellett még legalább ennyi – az önkormányzatoktól kapott – pénzt elköltenek a rendszer fenntartására – magyarázta Kovačević. – A Szerbiai Villanygazdaság évente 40 millió tonna barnaszenet termel ki, illetve további 100 millió tonna meddő kőzetet. Hogy a mi bányáink fenntarthatók legyenek, hogy évente kellő mennyiségű szenet tudjunk előállítani, állandó arányt kellene felállítani. A Kolubara és Kostolac esetében ez az arány egy a három és félhez. Vagyis a 40 millió tonna barnaszén, 140-150 millió tonna meddő kőzetet követel. Ezt az arányt soha nem tudtuk fenntartani, így további gondok merültek fel. Árvizek fenyegetnek, földcsuszamlások ezen a területen, illetve szénhiány, hiszen nem történt megfelelő módszerrel a bányászás. Ezek a gondok pedig további kiadást jelentenek az ország számára. De mivel már a bányászatnál hiányt számolunk, az áram előállítása is kisebb mértékű – mutatott rá. Hozzátette, ha összeszámoljuk a hiányt, a kiadásokat és a pluszköltségeket, az ország GDP-jének megközelítőleg 10 százalékát kapjuk. Mint mondta, ezeket a gondokat nem oldja meg az áram árának növelése.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila