2024. március 29., péntek

Konszenzussal döntenek a programokról

A Zsinagóga Alapítvány cáfolta, hogy bárki is kisajátította volna a szabadkai Zsinagógát

A szabadkai Zsinagóga helyreállításáról tartott pénteken sajtókonferenciát dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, valamint a Zsinagóga Alapítvány képviselői, vagyis Maglai Jenő, Szabadka polgármestere és az alapítvány elnöke, Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A sajtókonferencia résztvevői cáfolták az elmúlt napok azon sajtóvádjait, hogy a magyar kormány bármilyen befolyással kívánna élni a felújított épületre vonatkozóan.

– A magyar kormány a szabadkai Zsinagóga belső terének helyreállítására ötszáz millió forintot, vagyis mintegy 1,6 millió eurót ajánlott fel. Nem ez az egyetlen zsinagóga, amelynek jelenleg folyik a helyreállítása, de ez az egyetlen határon túli, amelynek a szakrális jelentőségén túl kulturális és építészeti jelentősége is egyedülálló – jelentette ki a Babity, majd hozzátette, hogy Klein Rudolf építészprofesszor műveinek besorolása alapján a szabadkai bizánci stílusú zsinagóga, amelyek közül nagyon kevés maradt meg a mai napig.

Szavai szerint a zsinagóga tulajdonosa, Szabadka önkormányzata az első napoktól kezdve támogatta a magyar kormány terveit, hogy miként lehetne felújítani a zsinagógát magyar felajánlásból.

Babity kiemelte, hogy ez az eddigi legmagasabb ilyen jellegű magyarországi támogatás, amely az ország határain kívülre kerül, a szabadkai zsinagógán kívül pedig további három magyarországi zsinagóga helyreállítását is támogatják.

– Az idén márciusban eljutott az együttműködés egy olyan fokra, hogy a magyar kormányzat felajánlására már egy működési megállapodás is született, amely biztosítja, hogy a zsinagógában a helyreállítás után a meghatározott tartalom működni tudjon, vagyis a zsinagógát az elkészülte után gondozzák is – mondta Babity.

Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke elmondta, hogy 2014 Magyarországon a holokauszt megemlékezésének éve volt, amelynek keretében a szabadkai főkonzulátussal karöltve Vajdaságban is számos programot tartottak, a többi között egy konferenciát is.

– A konferencia eredményeképp született meg az a kétkötetes kiadvány, amely a levéltárakban fellelhető szabadkai vonatkozású dokumentumokat és azok üzenetét mutatja be 70 évvel a holokauszt után – mondta Szabados.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere kijelentette, hogy az önkormányzat időben eleget tesz kötelezettségeinek, és a tél beállta előtt befejezi a zsinagóga épületének külső felújítását. Elmondta, hogy az épület külső felújítását az önkormányzat saját költségvetéséből fedezi, illetve a tartományi kulturális titkárság ötmillió dináros támogatásából rendezik a zsinagóga körüli teret.

– Jelenleg a déli homlokzat felújítása folyik, ez május végéig elkészül. Június végéig befejezzük a kupola, illetve a tető teljes felújítását. Az északi oldal felújítására az önkormányzat tavasszal írta ki a közbeszerzési pályázatot, a munkálatok várhatóan már az ősszel befejeződnek. A belső munkálatok felújítására vonatokozó tervdokumentációt készítő belgrádi cég késik, mivel az épület belső terének minőségi visszaállítása specifikus tervezést igényel, amelybe több külső, magyarországi szakértőt is bevontak. A tervezés ebben az esetben is a hónap végéig befejeződik – mondta a polgármester, majd hitet tett amellett, hogy 2016-tól a zsinagóga a város egyik ékszere lesz.

Mint megjegyezte, a zsinagóga felújítása megkezdését követően érezhetően megnőtt a város iránt érdeklődők száma, és a munkálatok befejezése után a turizmus további fellendülésére számít. Hajnal Jenő a működési megállapodást bemutatva megjegyezte, hogy a felújítás után élő műemlékké tennék a magyar szecesszió egyedülálló alkotását.

– Megőrizzük szakrális és műemlék jellegét, valamint olyan kulturális tartalommal töltjük meg, amelyek erősítik az előbbi kettő jellegét, és amely által az itt élő nemzetek ismét birtokba vehetik és megtölthetik tartalommal az épületet – mondta az MNT elnöke.

A zsidó hitközség elnöke és a főkonzul ezután cáfolta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek a zsinagóga működéséről szóltak. Szabados megjegyezte, hogy a zsinagóga 1979 óta a város tulajdona, és az elmúlt évtizedekben nem sikerült felújítani az épületet.

– A zsinagóga a szabadkai önkormányzat birtokában marad, az ott megvalósuló programokról pedig a Zsinagóga Alapítvány – amelyet a város önkormányzata, a zsidó hitközség és az MNT alkot – konszenzus révén dönt – mondta Szabados, kiemelve, hogy senki sem sajátította ki az épületet, és azzal a kikötéssel, hogy tiszteletben kell tartani a zsinagóga szakrális jellegét, bármelyik nemzeti közösség javasolhat oda kulturális programot.

– A magyar kormányzatnak nem áll szándékában a város önkormányzatán, az MNT-n vagy esetleg a zsidó hitközségen keresztül befolyás gyakorlásra törekednie – jelentette ki a Babity.

A főkonzul végezetül bejelentette, hogy a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség az idén kezdett egyéves magyar elnöksége alatt Szabadka is csatlakozik a programokhoz. Így több szeminárium és koncert is megvalósul a városban: június 16-án, a szabadkai zsidók deportálásának emléknapján kezdődik a programsorozat egy előadássorozattal a holokausztról, a szabadkai zsidóság életéről, illetve a zsinagóga jelképrendszeréről, szeptember 9-én kántorkoncertet tartanak a városháza dísztermében, 2016 márciusában pedig várhatóan a magyar elnökség záróakkordjai között a Budapest Klezmer Band lép fel a megújuló Zsinagóga falai között.