Tavaly összesen 20,478 milliárd euró „folyt el” az országból a hivatalos pénzintézetek csatornáin keresztül – a legtöbb pénzt Svájcba, Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába került. A szerbiaiak számára Hongkong is a közkedvelt tőkekihelyezési régiók egyike.
A hivatalos banki átutalások révén – amelyek természetesen nem tartalmazzák az illegális „pénzelfolyásokat” – tavaly mintegy 20,4 milliárd euró hagyta el az országot, többnyire a külfölddel lebonyolított árucsere-forgalom során. A különböző kamatokra és egyéb díjakra az áruforgalom terén tavaly összesen 1,98 milliárd eurót fizetett ki az ország, a polgárok fizetés-átutalásai pedig 397 millió eurót tettek ki.
Ennek ellenére a külföldi hitelek törlesztésére további hárommilliárd eurót kellett kivenni az állam zsebéből.
Nincs pontos adat arról, hogy hová kerül a polgárok tőkéje. Az idevágó dokumentumok közül csak a közvetlen pénz-, és árubefektetésekről szóló megállapodások érhetők el a nyilvánosság számára, például a vállalatok közötti eladósodásról szóló kimutatások és más, befektetéssel kapcsolatos adatok, amelyek közvetlenül érintik Szerbiát és más országokat.
Ezekből az adatokból viszont könnyen kimutatható, hogy a múlt év első tíz hónapjában összesen 203,5 millió euróval nőtt az állampolgárok által külföldre juttatott pénzmennyiség.
Ebből az összegből csak Montenegróba 99 millió euró került, Bosznia-Hercegovinába 51,28 millió, Írországba pedig 25,2 millió euró. A „listán” szerepel továbbá Bulgária is (19,59 millió euró), a következő célország pedig Svájc, ahol a bankok igen vendégszeretőek, ha külföldi pénzről van szó. Érdekes adat, hogy egészen júniusig szivárgott ki a pénz a svájci bankokba, hogy aztán a nyári hónapokban ugyanezeken a csatornákon összesen 12 millió euró vándoroljon vissza a tehetősebb szerbiai polgárok zsebébe.
A szerbiaiak számára kedvelt „pénzügyi” desztináció Hongkong is, hiszen csak 2014 első három hónapjában 5,9 millió eurót „helyeztek át” a szóban forgó távol-keleti régióba.
A fenti, meglehetősen érdekes (és megkérdőjelezhető törvényességű) hivatalos adatok ellenére az állam egyetlen intézménye sem foglalkozik az illegálisan kiáramló pénzmennyiséggel.
Megteszi ezt helyette az amerikai Global Financial Integrity szervezet, amely évente ad ki egy tanulmányt, amelyben 145 ország törvénytelen és titkos pénzügyleteit, a korrupciót és az adócsalást elemzi.
A szervezet listáján Szerbia az előkelő 19. helyet foglalja el. Öröm az ürömben, hogy a gazdasági válság miatt évente átlagosan 4,5 milliárd dollárra csökkent a törvénytelen utakon áramló pénz mennyisége. Ennek ellenére ilyen módon mégis 2003-tól 2012-ig megközelítőleg 45,66 milliárd dollár került ki Szerbiából.
Érdekességként, a listavezető Kínában évente átlagosan 125 milliárd dollár tűnik el törvénytelen ügyletek révén.
