A smederevói acélművek privatizálása továbbra is az állam végső céljának számít, jelentette ki tegnap Aleksandar Vučić kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy maga kiállt amellett, hogy a gyár megmentése érdekében a kormány aláírja az amerikai Esmarkkal az adásvételi szerződést, Szerbia azonban egyetlen olyan garanciát sem kapott, mely a vállalat biztos fennmaradását szavatolta volna a jövőben. Az acélművek irányítását hamarosan szakavatott vezetőség veheti át, ennek kijelölése pályázat útján zajlik, melyet a korábban közöltek szerint hétfőn fog kiírni a kormány. Vučić tegnap azt mondta, hogy a menedzsment munkába állításáról szóló szerződést a kormány szeretné mielőbb egy privatizációs szerződésre cserélni, az államnak ugyanis nem célja, hogy az acélgyár tulajdonosa maradjon. A szakértői menedzsment felállítása, mint mondta, nem számít jobb döntésnek a magánosításnál, de mivel ez utóbbi nem valósulhatott meg, a kormány kénytelen volt a valamivel rosszabb megoldás mellett dönteni. A belgrádi kiállításon adott nyilatkozatában a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy vagy két év múlva kerül majd újra napirendre az acélművek privatizálásának ügye.
– Mindent megteszünk a siker érdekében, tisztességesen és felelősséggel fogunk dolgozni, ezért biztos vagyok benne, hogy az eredmény sem marad el – jelentette ki annak kapcsán, hogy a következő időszakban az állam marad a gyár tulajdonosa.
Hozzátette, hogy a magánosítás folyamatához és az Esmarkkal folytatott tárgyalásokhoz is ekképp állt hozzá a kormány, s hogy egyedül az amerikai beruházó garanciáinak hiánya okozta a végső megállapodás meghiúsulását. Mint mondta, a közvélemény nem viszonyult kellő komolysággal e folyamathoz, képmutató vélemények is elhangzottak, miszerint beállított volt az egész tender, s hogy előre meg volt beszélve és le volt fizetve az Esmarkkal kötendő szerződés. Ennek ellenére, tette hozzá, sajnálja, hogy a szerződést nem írták végül alá, mert valóban hitt abban, hogy az lesz a smederevói acélművek megmentője.
„NEM VOLTAK KORÁBBI FELTÉTELEK”
Mint ismeretes, tegnapelőtt az amerikai vállalat közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy továbbra sem állt el a beruházás szándékától, de azért nem kerülhetett most sor a szerződés aláírására, mert a szerb kormány időközben megváltoztatta a korábbi megállapodás feltételeit. A közleményre tegnap reagált a Privatizációs Ügynökség, mely határozottan cáfolta, hogy léteztek „korábban lefektetett megállapodási feltételek”. Az ügynökség beszámolója szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a kormány a Pittsburghben tartott egyeztetések során megígért volna bizonyos feltételeket, melyeket később módosított. Az ügynökségnél közölték, hogy már az Egyesült Államokban folytatott tárgyalások során is azt tudatta az Esmark képviselőivel Dušan Vujović pénzügyminiszter, hogy a szerb kormány a végleges javaslattal a miniszterelnökkel, kormánytagokkal, és az acélművek privatizációs bizottságának tagjaival folytatott egyeztetéseket követően rukkol csak elő. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a pittsburghi tárgyalásokat követően az Esmark többször is módosította saját ajánlatát, különösen a kormány döntéshozási-aláírási jogának feltételeivel és a forgótőke nagyságával kapcsolatban. Mint emlékeztettek, a Privatizációs Ügynökség már kedden állást foglalt az ügyben, s azt javasolta a kormánynak, hogy utasítsa el a megfelelő garanciák hiánya miatt az Esmark ajánlatát.
A KORMÁNYT NEM INGATJA MEG A KUDARC
Az elemzők úgy vélik, hogy a meghiúsult privatizációs kísérlet, melyet több hónapos tárgyalások előztek meg, nem fog kihatni a kormány népszerűségére, sem a kormányon belüli koalíciós viszonyokra. Megállapították ugyanakkor, hogy a következő időszak már jelentősebben kihathat Vučić és a kormány megítélésére, még ha minden sikertelenséget az adott körülmények között elérhető legjobb eredményként is állítanak majd be. Vladimir Pejić, a Faktor plus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója szerint a kormányfő támogatói az elutasító választ bátor és Szerbia érdekeit védelmező lépésként értelmezik. Srećko Mihailović szociológus a Danas napilapnak adott nyilatkozatában azt is megállapította, hogy jelenleg általában véve is nehezen lehet olyan helyzetet elképzelni, amely rövidebb időn belül meg tudná buktatni a kormányt.
Vladimir Krulj közgazdász, a pénzügyminiszter tanácsadója szerint a szerbiai nemleges válasz egyben a többi befektető számára is üzenetet jelent. Azt közli, hogy az ország nem hajlandó bizonyos szint alatt tárgyalni úgy, hogy közben veszélyeztesse alapvető gazdasági érdekeit. Ugyanakkor arról is szól ez az üzenet, hogy az állam nem áll el a reformoktól, melyek értelmében stratégiai partnereket keres más jelentős hazai vállalatok helyzetének rendezéséhez, mint például amilyen az Azotara vagy a Petrohemija – közölte a tanácsadó.
