2024. március 29., péntek

Követelődzik az Esmark?

Megfeneklettek a smederevói Železara acélművek magánosítási tárgyalásai

Nehezen haladnak a tárgyalások a kormány és az amerikai Esmark cég között, a smederevói Železara acélművek felvásárlását illetően – nyilatkozta Željko Sertić gazdasági miniszter, amikor a szóban forgó állami cég magánosítását taglaló tárgyalások folyamatáról beszélt a közszolgálati televíziónak.

– Nehézkesen haladnak az egyeztetések, az üzleti tárgyalások azonban sohasem egyszerűek. Sok kérdésre kell kielégítő választ adni. Mindenekfelett igyekszünk szem előtt tartani a szerbiai érdekeket – magyarázta szűkszavúan a miniszter, majd hozzátette, hogy reményei szerint legjobb esetben az elkövetkező két hétben lezárhatják a tárgyalási folyamatokat az amerikai céggel.

Lapunk már előzőleg beszámolt arról, hogy az acélművek privatizálásáról szóló versenypályázatot a szóban forgó amerikai cég nyerte meg. Akkor az illetékesek azt nyilatkozták, hogy a tárgyalásokat január közepére befejezik, az adásvételi szerződést pedig legkésőbb február elsején megkötik a felek. Ennek értelmében az Esmark lenne a smederevói gyár többségi tulajdonosa, a részvények 80,01 százalékával.

Szakértők szerint a tárgyalások megfeneklése nemcsak a Sertić által emlegetett, klasszikus adok-kapok üzleti útvesztők miatt állt be, hanem komolyabb problémák miatt.
Goran Nikolić gazdasági szakember szerint az amerikai cég elszámolta magát, és sokkal fajsúlyosabb játékosként könyvelte el a szerb kormányt ebben a helyzetben, mint amekkora valójában.

– A kormány magára vállalta a smederevói vállalat adósságát, amely 520 millió euró, valamint a cég feltőkésítését szavatolta, amely további 200 millió, ám az amerikaiak rájöttek, hogy ez nem elég arra, hogy nyereséges üzletet csináljanak. A legnagyobb probléma viszont az, hogy az állam aligha képes növelni anyagi keretét – fejtette ki a szakértő.

További problémát jelent az, hogy a fentebb említett állami hozzájárulást nem veszi jó néven az Európai Unió, hiszen szembehelyezkedik az EU-s irányelvekkel.

Nikolić úgy véli, hogy az unió egy ilyen egyszeri befektetés esetében szemet hunyhatna, és megsegíthetné az országot, hiszen ezzel nem rúgná fel a Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap között megkötött megállapodást sem.

– Szóval úgy gondolom, hogy nem az EU, hanem Szerbia pénztelensége jelenti a legnagyobb problémát – fejezte be Nikolić.

Ugyanezen a véleményen van Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Gazdasági Karának tanára is, aki szerint az Esmark minden lehetőséget ki fog használni arra, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket csikarja ki magának. Szerinte a kormány végül be fogja adni a derekát, és több pénzt fog fordítani az acélművek „újraélesztésére”.

Milan Kovačević gazdasági szakember szerint az adásvételi szerződés pontos adatai egyik szakember előtt sem teljesen világosak.

– Az is megtörténhetett, hogy az állam előzőleg túlságosan is kedvező feltételekkel győzte meg az Esmarkot, amelyekből aztán egyet sem tartott be. Ha ez az igazság, akkor az uniótól sem várhatunk segítséget. Nehéz elképzelni, hogy a mai kőkemény piacgazdasági versenyben bármely cég hajlandó lenne félmilliárdos befektetést ölni egy haldokló cégbe, hogy azt újra termelékennyé tegye, csak azért, hogy egy másik állam gazdasági mutatóin javítson. Úgy gondolom, hogy a kormányilletékesek túl nagy fába vágták a fejszéjüket, és nem fordítottak kellő figyelmet a részletekre.