2024. március 29., péntek

Szerbia józanodása

Az orosz fél véglegesnek tekinti a Déli Áramlat leállításáról meghozott döntést – A német Süddeutsche Zeitung hazánk és Oroszország viszonyát elemezte a projektum kudarcba fulladásának fényé

Aleksandar Vučić szerb és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő beszélgetett telefonon hétfőn a Déli Áramlat projektumának meghiúsulását követően előállt helyzetről. A szerb miniszterelnök kijelentette, hogy hazánk számára kedvezőtlen hír a Déli Áramlat leállítása, az orosz beszélgetőpartnere pedig közölte, hogy mindez az Európai Unió országainak nem megfelelő szintű együttműködése miatt történt. A két kormányfő Vučić kabinetjének beszámolója szerint a meglévő vegyipari együttműködés tökéletesítéséről, továbbá a két ország közötti mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi együttműködés távlatairól is szót ejtett hétfőn. A Medvegyevvel folytatott dialógust megelőzően egyébként Vučić azt nyilatkozta, hogy Szerbia a Déli Áramlat kudarcba fulladásából eredő negatív következményeket megkísérli majd más partnerviszonyon alapuló szerződések és projektumok révén áthidalni. A hazai szakértők már nagyban tanulmányozzák az eddigiek során megkötött szerződéseket – jelentette ki a miniszterelnök.

Mint ismeretes, vasárnap Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélt telefonon Tomislav Nikolić szerb elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Beszámolt a Déli Áramlat leállításának okairól és azokról a tervekről, amelyek szerint a gázvezetékek Bulgária és Szerbia helyett mégis Törökország felé indulnak majd.

A SZERB ÉRDEKEKET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTÁK

A német Süddeutsche Zeitung lap a Szerbia és Oroszország közötti viszonyokat elemző cikkében úgy értékelte hétfőn, hogy hazánk számára kijózanító hatású volt a Déli Áramlatról szóló történet, különösen pedig az, hogy kiderült: a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) eladásáról szóló szerződésben egyetlen olyan kitétel sincs, mely a szerb állam érdekeit védené abban az esetben, ha Oroszország végül eláll az áramlat kiépítésétől. Mint azt a Süddeutsche Zeitung megállapítja, 2008-ban, a NIS eladásának pillanatában úgy tűnt, hogy Szerbia jó üzletet csinált az oroszokkal, s jó kezekbe adta kőolajipari vállalatát, amikor aláírta a 400 millió eurós szerződést a Gazprommal. „A 400 millió eurós összeg a vállalat piaci értékének egyötödével sem ért fel. Belgrádban azonban azzal érveltek, hogy a NIS eladása csak része egy nagyobb energetikai csomagnak, mert Oroszország Szerbián keresztül építi ki a Déli Áramlatot, a hazai vállalatok így legkevesebb félmilliárd eurót nyernek majd az építkezési munkálatok révén, a gáztranzitnak köszönhetően pedig később további 300 millió euró érkezik évente a szerb költségvetésbe. Erről beszéltek akkoriban a szerb tisztségviselők” – állapítja meg a cikk.

Hozzáteszi, hogy a december elsején, az áramlat leállítása kapcsán közölteket megelőzően Szerbiával még csak nem is konzultált az orosz partner. „Szerbia számára kijózanító hatással bírt e bánásmód, s még egy részlet: a NIS eladásáról szóló szerződésnek egyetlen olyan kitétele sincs, mely kártérítést vagy árkülönbség kifizetését irányozná elő abban az esetben, ha a Déli Áramlat meghiúsulna. Arra a kérdésre, hogy kihez fordulhat Szerbia az előállt helyzet miatt, az orosz nagykövet rövid és téves választ adott. Azt mondta: az Európai Unióhoz. Az EU-nak annyi köze van a gázvezetékhez, hogy követelte, a tranzitállamokban a konkurens cégeknek is legyen hozzáférésük a szállított gázhoz a konkurencia védelméről szóló európai jogszabályokkal összhangban” – foglalta össze a német lap. Megállapította, hogy az orosz nagykövet válasza még egy kísérlete annak, hogy a szerb közvéleményt az európai integrációk ellen fordítsa. Ebben, a lap szerint, egyre kisebb sikere van Oroszországnak, noha a szerbiai polgárok egyötöde továbbra is abban a tévhitben él, hogy éppen ez az ország segíti a leginkább hazáját. A hivatalos adatok egészen mást mutatnak, teszi hozzá: 2000 óta Moszkvából egyetlen visszatérítés-mentes támogatás sem érkezett Szerbiába, az EU területéről azonban 4,2 milliárd euró.

A TÖRÖK PÓKERJÁTSZMA

A Gazprom vezérigazgatója is megszólalt a Déli Áramlat ügyében. Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg, mondta Alekszej Miller az orosz közszolgálati televíziónak adott interjújában. Hozzátette: ez a vég kezdete az európai felhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiájukban.

– Az EU ezentúl Törökországgal mint tranzitországgal áll majd kapcsolatban. Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni – fogalmazott a vezérigazgató.

Megjegyezte, hogy az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre lép elő Németország után Európában. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajna szállítási útvonalként játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét – közölte. A Déli Áramlat leállításáról szóló döntést véglegesnek nevezte, annak ellenére is, hogy saját területen már négymilliárd dollárt fordítottak a vezetékek lefektetésére. A már kiépített kapacitást a jövőben a törökországi szállításokhoz veszi majd igénybe a Gazprom, a már megrendelt csővezetékeket pedig a terveknek megfelelően a Fekete-tengeren keresztül fektetik le, csak nem bulgáriai, hanem törökországi célponttal.

Bulgária veszteségeiről szólva Miller elmondta, ez az ország nemcsak mintegy hatezer munkahelyet veszít el, hanem elesik a jövőbeni gázszállítások tranzitbevételétől is. Ráadásul a már meglévő vezetékeken az országon át szállított évi 18 milliárd köbméter földgázt is a törökországi útvonalra irányítja majd át a Gazprom.