2024. március 29., péntek

Leállítaná a Déli Áramlatot az unió

Az Európai Bizottságnak nem áll szándékában megtiltani a gázvezeték hazai szakaszának megépítését, de a későbbiekben ragaszkodni fog az európai törvények tiszteletben tartásához

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén új határozatot fogadott el, melyben az Oroszország ellen bevezetett szankciók megerősítése és a Déli Áramlat építésének leállítása mellett foglalt állást. A képviselők 77 százaléka szavazott a határozat elfogadására, csak 9 százalékuk, a bolgár Szocialista Párt képviselői ellenezték azt. A határozat új energiaforrások fellelésére szólít fel.

Az EP döntését megelőzően az Európai Bizottság illetékesei arról beszéltek, hogy az Európai Unió nem fog beleszólni a Déli Áramlat földgázvezeték szerbiai szakaszának kiépítésébe, ám a vezetéket csak akkor helyezhetik majd használatba, amikor annak működtetését teljes mértékben összehangolják az európai törvényekkel. Marlene Holzner, Günther Oettinger európai energiaügyi biztos sajtófelelőse azt mondta, hogy mivel Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, az EU nem kötelezheti az országot a projektum befagyasztására, ahogyan azt Bulgária esetében tette. Tény azonban, jegyezte meg, hogy a vezeték hosszabb szakasza az Európai Unió területén halad, így nem is indulhat a gáz el abban mindaddig, amíg ki nem küszöbölik a törvényes bökkenőket.

Nem vitás ugyanakkor, hogy előbb vagy utóbb Szerbia csatlakozási tárgyalási folyamatát is befolyásolhatja a Déli Áramlat és az uniós felfogástól különböző szerb álláspont. Arra a kérdésre, hogy hogyan hat ki a vezeték szerbiai szakaszának építése a csatlakozási folyamatra, Peter Stano, Štefan Füle bővítési biztos sajtófelelőse azt felelte: ez a kérdés az idén nem fog napirendre kerülni, de az energetikával foglalkozó fejezet lezárása előtt mindenképp szükség lesz arra, hogy Szerbia teljes mértékben összehangolja energiaügyi politikáját az EU standardjával.

Az Európai Bizottság, mint ismeretes, korábban megállapította, hogy az orosz Gazprom sérti az uniós monopóliumellenes szabályozás kitételeit, mert nem teszi lehetővé más előállítók számára a Déli Áramlathoz történő hozzáférést. A „harmadik energiacsomag” azt tiltja, hogy a gázszolgáltatók egyben gázvezeték-tulajdonosok is legyenek. A bizottság olyan álláspontra helyezkedett, hogy a bolgár szakasz kiépítése kapcsán megszegték a közbeszerzésekről szóló jogszabály több rendelkezését is, s Bulgáriában felfüggesztették a munkálatokat.

A TERVEK SZERINT OKTÓBERTŐL ÉPÍTIK

Az európai illetékesek Alekszandr Sziromjatinnak, a Gazprom projektumokkal megbízott igazgatóhelyettesének azon minap tett kijelentésére reagálva beszéltek a Déli Áramlatról, mely szerint a szerbiai szakasz kiépítése októberben kezdetét fogja venni. Sziromjatin hozzátette, hogy a projektum szerbiai részét a bulgáriai szituációtól függetlenül kivitelezni fogják, s kilátásba helyezte, hogy e hónap végéig a szerb állam kiad minden a munkálatok megkezdéséhez szükséges építési engedélyt. A vezeték útvonaláról szólva kijelentette, hogy még nem számít véglegesnek a terv, s fontolgatják Horvátország bekapcsolását is a projektumba, továbbá azt, hogy Szerbián keresztül Macedóniának is a Déli Áramlatból juttassanak földgázt. A szerbiai szakasz kiépítése hazánkban 2500 új munkahelyet teremt majd a Gazprom illetékesének beszámolója szerint. A vezetéknek 2015-ben már szállítania kellene a földgázt, azzal, hogy a 63 milliárd köbméteres maximális szállítási kapacitását csak 2018-ban tudná elérni. Most azonban az is kérdésessé vált, hogy az Európai Parlament legújabb döntése mennyiben befolyásolja a már biztosra vett kivitelezési terveket.

Magyarország, Szerbia és Bulgária államvezetősége is támogatja a Déli Áramlat kiépítését, s az e héten Budapesten megtartott energetikai kérdésekkel foglalkozó konferencián mindhárom ország képviselői reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az EU és Oroszország hamarosan megegyezésre jut majd e nagy jelentőségű terv kivitelezését illetően. Aleksandar Antić energiaügyi tárcavezető elmondta, hogy Szerbia csupán „egy oldalról” tudja szavatolni a szükséges földgázt, a hazai előállítás a szükségleteknek csupán húsz százalékát fedezi.

JELENTŐS BERUHÁZÁS

Európának nagy szüksége van a földgázra, s a Déli Áramlatot „furkáló” megjegyzéseket politikai megnyilvánulásként kell kezelni, ezeknek ugyanis kevés energetikai vagy gazdasági megalapozottságuk van, értékelte legutóbbi témával kapcsolatos nyilatkozatában Vojislav Vuletić energetikai szakértő. Tévesnek nevezte azt a kiindulópontot, hogy a Déli Áramlat célja megkerülni Ukrajnát a gázszállítás során, s ekképp egyfajta helyettesítő megoldást nyújtani. Meggyőződésének adott hangot, hogy a már meglévő vezetékre ugyanúgy szüksége van a kontinensnek, mint az új Déli Áramlatra. Szerinte mindenképp jó hírnek számít az, hogy Szerbiába valaki be akar fektetni kétmilliárd dollárt.

Szerbiában hivatalosan tavaly novemberben kezdődtek meg a munkálatok, amelyeket a közelgő tél miatt azonnal fel is függesztettek, és azután sem folytattak. A nyáron megkötött új megállapodás értelmében a 421 kilométeres szerbiai szakaszt az év végéig, a legújabb bejelentés szerint már a jövő hónapban elkezdik építeni. Az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriába is eljuttató gázvezeték több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan halad. A Déli Áramlat szerbiai szakaszának kiépítését ötven százalékban szerb kivitelezők végzik majd. A szerb miniszterelnök korábban közölt becslése szerint a projektumban részt vevő hazai vállalatok bevétele elérheti a 350 millió eurót is. Szerbia voltaképpen hitelt kap Oroszországtól, hogy fedezni tudja az építés költségeit, ennek kamata 4,25 százalékot tesz ki, s az ország a földgáztranzit után számított osztalékból téríti majd meg az adósságot. A szerbiai költségek 19 millió eurót tesznek ki, míg az orosz partner 2,1 milliárdot fektet be. Kockázat a szerb államvezetőség szerint nincs, mert Szerbia akkor is nyer a projektummal, ha a vezeték sohasem szállít majd földgázt az Európai Unió és Oroszország közötti ellentét, vagy egyéb előre nem látható okok miatt.

Nemrégiben olyan információk is napvilágot láttak, melyek szerint a vezeték megkerülhetné Bulgáriát és Szerbiát, s Törökország, Görögország meg Olaszország érintésével juthatna el Ausztriába. Egy orosz internetes portál tette közzé ezeket az információkat, melyeket azonban a Gazpromnál hamarosan megcáfoltak, mondván: a Déli Áramlat jelenleg érvényben lévő projektuma teljes prioritást élvez minden más elképzeléssel szemeben.