Tegnap a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár gyárkapuja előtt megjelent egykori dolgozóknak, kisrészvényeseknek és hitelezőknek kiosztották azt a levelet, amelyet Aleksandar Vučićnak írtak. Az a céljuk, hogy a miniszterelnököt megismertessék a vállalattal kapcsolatos történésekkel, és hogy felkeltsék az állam érdeklődését a csődeljárás alatt álló gyógyszergyár sorsa iránt. Annál is inkább, mivel a nagybecskereki gyógyszergyár vagyonának 42 százaléka az állam tulajdonában van.
A Jugoremediját 2002-ben magánosították, de a dolgozók tiltakozását követő három és fél év után a privatizációs szerződést felbontották. Az újraindulás sikeresnek ígérkezett, de 2012 decemberében csődeljárás indult, és munka nélkül maradt négyszáz dolgozó. Jelenleg az újvidéki Union Medic társaság bérli a gyárat. A dolgozóknak csak egy kis részét alkalmazták, de értesüléseink szerint május végén ők is leálltak a munkával.
Az egykori dolgozók szerint a Hypo Alpe-Adria Bank kezdeményezésére 2012 végén elindított csődeljárás kezdetén nem történt meg a gyár vagyonának pontos felbecslése, hanem a csődeljárási igazgató hozzávetőleges felbecslését vették figyelembe, aki szerint a Jugoremedija vagyona 22 millió euró volt. A csődeljárás megindítása után – a bíróság indítványozására – új vagyonfelmérés készült: a belgrádi Városi Szakérői Intézet szerint a Jugoremedija értéke ekkor már 68 millió euró volt. A dolgozók és kisrészvényesek szerint ennek tükrében le kell állítani a csődeljárást és új átszervezési tervet hozni, amivel elkerülhető lenne a teljes csőd.
– Ez már a harmadik tiltakozásunk az utóbbi hetekben a gyárkapuban, de eddig senki sem reagált a követeléseinkre. Mindenki hallgat, nyilván az a cél, hogy kisemmizzék a gyár négyezer kisrészvényesét. Mi továbbra is társtulajdonosai vagyunk ennek a gyárnak, az állam viszont – amelynek kezében van a Jugoremedija vagyonának a 42 százaléka – nem akar együttműködni velünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnökhöz fordulunk, aki a választási kampányban és az elmúlt két évben is azt hangoztatta, hogy rendszerbeli intézkedésekkel megszabadulunk a korrupciótól. Mi 12 millió eurós beruházással lehetővé tettük, hogy talpra álljon a gyár, aztán mégis az utcára kerültünk, hogy egy harmadik személy (a bérlő) szép összeghez juthasson – mondta Aleksandar Stojanović egykori dolgozó, kisrészvényes és hitelező.
