2024. március 29., péntek

Továbbra is téma Szerbia és Oroszország kapcsolata

A Danas belgrádi napilapnak nyilatkozva Ivica Dačić kormányfőhelyettes, külügyminiszter szerdán még azt mondta, hogy becslése szerint az Európai Unió az ukrajnai válság kapcsán egyre erősebb nyomásgyakorlással próbálja majd elérni, hogy Szerbia is szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben. Az, hogy az EU hogyan viszonyul Szerbiához, ha az nem foganatosít megszorításokat, attól függ, hogy Ukrajnában hogyan alakul a válság, magyarázta Dačić.

A szerb külügyminiszter egyébként azzal indokolta, hogy egyre fokozódó nyomásgyakorlásra számít az EU részéről, mert úgy véli, Federica Mogherini olasz külügyminiszter, aki Catherine Ashton helyett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét tölti be, túlságosan szigorú álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. Dačić megállapításával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy uniós körökben egyesek egyebek mellett azért nem értenek egyet Mogherini kinevezésével a szóban forgó tisztségre, mert meglátásuk szerint olasz külügyminiszterként nem lépett fel kellő határozottsággal Oroszországgal szemben.

Dačić feltehetőleg azért értelmezte szigorúnak Mogherini álláspontját, mert kinevezését követően az olasz politikus a sajtónak nyilatkozva kifejtette: Oroszország többé nem partnere az EU-nak. Mogherini akkor abbéli reményének is hangot adott, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban az uniós külpolitikához igazítja sajátját. Sajtóértesülések szerint Mogherini azt is elvárja Szerbiától, hogy az ország elálljon a Déli Áramlat projektumtól. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a múlt héten Berlinben a Nyugat-Balkán országai kormányfői számára megtartott konferencián Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa kifejtette: a gázvezeték kiépülhet és üzemelhet az EU határain belül is, de kizárólag az uniós szabályok betartásával.

Ami a Szerbia–Oroszország–EU témát illeti, Dačić csütörtökön már arról biztosította a sajtót, hogy Szerbia nem veszélyezteti Oroszországgal ápolt kapcsolatait. Európai integrációja miatt Szerbiának nem kell eltávolodnia Oroszországtól, nyomatékosította Dačić.

– Kezdettől fogva egyetértettünk azzal kapcsolatban, hogy Oroszországgal a jövőben is jó kapcsolatokat kívánunk ápolni. Ez különösen fontos az energetika, illetve országunk energetikai rendszere fenntartásának szempontjából. Szerbia fontosnak tartja az ENSZ tagállamai területi integritásának tiszteletben tartását. Ez azt jelenti, hogy Szerbia Ukrajna területi integritásának érinthetetlenségét is szavatolja – fogalmazott Dačić.

A témával kapcsolatban csütörtökön Aleksandar Vučić kormányfő is kifejtette véleményét, mondván, hogy ő semmiféle uniós nyomásgyakorlást nem érzett Oroszországgal kapcsolatban. Továbbra is kitart amellett, hogy Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, nyomatékosította Vučić.

– Ha valakire nyomást gyakorolnának, az biztosan a kormányfő lenne. Én semmiféle nyomásgyakorlást nem éreztem. Igen, a témában beszélgetésekre került sor, ezek némelyike nem volt egyszerű, ám egyiket sem éltem meg nyomásgyakorlásként. Hiszem, hogy az EU tiszteletben tartja országunk pozícióját és a tényt, hogy nekünk elsősorban Szerbiáról kell gondoskodnunk. Azért választottak meg miniszterelnöknek, hogy mindent megtegyek a polgárok érdekében. Hiába állítják egyesek azt, hogy az országot valójában mások irányítják, ez nem így van. Szerbia az EU felé halad, Oroszországgal szemben azonban nem vezettünk be szankciókat és ezt a jövőben sem tesszük meg. Több okunk is van erre. Az már más kérdés, hogy álláspontunkat meddig tudjuk megőrizni, vagy politikai változásra kerül-e sor valamikor. Ami engem illet, igyekszem minél tovább megőrizni Szerbia ezen álláspontját. Azt viszont soha nem tudni, hogy mikor lenne képes valaki más egy új hatalmi többséget megalakítani – fogalmazott Vučić.

A Kurir belgrádi bulvárlap tudni véli, az EU és az USA is követelik, hogy Szerbia számolja fel Nišben a szerb–orosz Rendkívüli Helyzetek Humanitárius Központot. A Kurir értesülései szerint az USA soha nem nézte jó szemmel, hogy ilyen központ alakult Szerbiában, az ukrajnai válság kitörése óta pedig állítólag egyre hevesebben szuggerálja a szerb államvezetésnek, hogy ezt fel kellene számolni. Washington és Brüsszel attól tartanak, hogy a niši központ egy orosz hadi bázissá nőheti ki magát. A Kurir Ivica Dačićot kérdezte ezekről a találgatásokról, aki elmondta, hogy senki nem követeli a központ felszámolását, ugyanakkor az EU szeretné, ha Szerbia is a rendkívüli helyzetek európai mechanizmusának a része lenne.

A miniszterelnök több fontos külföldi politikus látogatását is kilátásba helyezte az ősz folyamán. A tervek szerint december végén kerülhet sor az európai államvezetők csúcstalálkozójára Belgrádban. A találkozót a szerb kormány és Kína miniszterelnöke közösen szerveznék. A csúcson 16 közép- és kelet-európai állam kormányfője vehet majd részt, taglalta Vučić, mondván, hogy november elején Manuel Valls francia miniszterelnök látogatására számít. Valls kíséretében francia vállalkozók is Szerbiába látogatnak, hogy első kézből mérjék fel a beruházási lehetőségeket. Ami Vladimir Putyin orosz államfő látogatását illeti, a kormány még várja, hogy ezt megerősítsék. Putyinnak a tervek szerint október 19-én, vagy 20-án kellene a szerb fővárosba utaznia, Belgrád felszabadítása napjának alkalmából.