2024. március 29., péntek

Megosztó csődeljárási törvény

Egyes szakemberek szerint megoldást kínál az új jogszabály a csődbe jutott vállalatok problémáira, mások szerint viszont hasztalan az új jogi aktus

Az újonnan hatályba lépett csődeljárási törvény nem vonatkozik arra a kétezer vállalkozásra, amely előzőleg jutott csődbe. Elsősorban azért, mert a szóban forgó törvény nem visszamenőleges hatályú, és nem alkalmazható azokban a vállalkozásokban, amelyekben már megindult a csődeljárás.

A csődbiztosok kinevezésével foglalkozó ügynökség adatai szerint Szerbiában pillanatnyilag 1366 magántulajdonban levő vállalkozás és 554 állami tulajdonban (illetve állami többségi tulajdonban) levő cég került csődeljárás alá.

A Tanjugnak nyilatkozott szakértők szerint az új jogszabály nem fogja rövid időn belül és sikeresen orvosolni a pénzügyileg összeomlott cégek helyzetét. Ez azt jelenti, hogy a csődeljárási folyamatok nem lesznek áttekinthetőbbek, valamint a hitelezőknek sem biztosítanak majd kedvezőbb feltételeket.

A csődbiztosok kinevezésével foglalkozó ügynökség tagjai megerősítették, hogy a jogszabály révén hatékonyabban távolíthatóak el azok a felek, akik leginkább okolhatóak a csődért (pl. nem lehetnek tagjai a hitelezők bizottságának azok, akik előzőleg bármiféle viszonyt ápoltak az adóssal). Csökkennek a közvetett költségek, amelyek lehetővé teszik az eljárás idejében való megkezdését, ami növelheti a csőd alatt álló cég, illetve ingatlan értékét.

Mint kiderült, a csődbiztosok kinevezésére véletlenszerű választással kerül sor, valamint az átszervezési folyamat előre elkészített és lefektetett reorganizációs terv alapján zajlik majd.

Dragoljub Rajić szaktanácsadó a hírügynökséghez intézett nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy az országban csaknem negyvenötezer cég számláját zárolták, és több mint a felük (25 ezer) csődközeli állapotban van. Számuk a következő év elején emelkedhet, hiszen általában év végén vásárolják fel ezeket vállalatokat. Azok a cégek, amelyek új tulajdonos, illetve pénzforrás nélkül maradtak, általában januárban vagy februárban jutnak csődbe.

Jelisaveta Vesilić, a Korrupcióellenes Tanács tagja szerint az újonnan hatályba lépett jogszabály nem ígér kedvezőbb feltételeket azoknak a cégeknek, amelyek a közeljövőben omlanának össze, a csődeljárási folyamat sem lenne gyorsabb, sőt a hitelezőknek sem nyújtana kedvezőbb feltételeket.

– Gyakorlatilag az ember a két kezén meg tudja számlálni, hogy hány cégen segítettek a csődeljárási átszervezési tervek. Annyi bizonyos, hogy nem ezek a tervek a leghatékonyabb módszerek egy cég talpra állítására. Továbbá nem gondolom, hogy az új törvény jóvoltából csekélyebbek lesznek a csődeljárási költségek, valamint nem hiszen, hogy sokat javít az új jogszabály a jelenlegi helyzeten – nyilatkozott a tanácstag.

Hasonlóan vélekedett Ranka Savić is, a Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülésének elnöke.

– A különböző változtatásokkal nem oldottak meg az illetékesek semmit. Amíg általános pénztelenség uralkodik, addig e téren egyszerűen nem várható számottevő változás – mutatott rá a szakszervezeti elnök.

Ivana Matić, a csődbiztosok kinevezésével foglalkozó ügynökség megbízott igazgatója a közelmúltban tett nyilatkozatában kifejtette, hogy az új törvény szavatolni fogja a csődeljárási folyamatok időtartamának csökkentését (leghosszabb esetben 2 év), valamint a csődbiztosok munkájának szigorúbb ellenőrzését is.