A Moszkvában hallott politikai jóváhagyás után aláírták a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának megépítéséről szóló megállapodást Belgrádban. A mintegy 2,1 milliárd euró értékű beruházásról szóló szerződést a Szerbiai Déli Áramlat és az orosz Centrgaz vállalat igazgatói írták alá a szerb fővárosban kedden azt követően, hogy Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök kedden Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a projektum jövőjéről. Dušan Bajatović és Alekszandr Sziromjatin, a Szerbiai Déli Áramlat igazgatói, valamint Sztanyiszlav Anikejev, a Centrgaz vezérigazgatója az aláírást követően kijelentette, hogy a Déli Áramlat szerbiai szakaszán várhatóan 2016 végéig megindul a gázszállítás. A Gazprom orosz gázipari vállalat kedden jelentette be, hogy egyik leánycége, a Centrgaz nyerte el a Déli Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának megépítésére kiírt tendert. A Gazpromnak egyébként 51 százalékos tulajdonrésze van a Szerbiai Déli Áramlat vállalatban is. Oroszországi látogatása után Vučić kijelentette: a Déli Áramlat szerbiai szakaszának kiépítését ötven százalékban szerb kivitelezők végzik majd. A szerb miniszterelnök becslése szerint a projektumban részt vevő vállalatok bevétele elérheti a 350 millió eurót is. Szerbia hitelt kap Oroszországtól, hogy fedezni tudja az építés költségeit. Vučić és Putyin abban is megállapodott, hogy ennek kamata 4,25 százalék lesz, és ezt Szerbiának a földgáztranzit után számított osztalékból kell megtérítenie.
A MUNKA MÉG AZ IDÉN MEGKEZDŐDIK
Az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriába is eljuttató gázvezeték a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbmétert. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. A gázvezeték több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan halad majd.
Szerbiában hivatalosan tavaly novemberben kezdődtek meg a munkálatok, amelyeket a közelgő tél miatt azonnal fel is függesztettek, és azóta sem folytattak. A mostani megállapodás értelmében a 421 kilométeres szerbiai szakaszt várhatóan az év végéig kezdik el építeni.
Megosztotta az Európai Unió tisztségviselőinek a véleményét a földgázvezeték kiépítési terve, mivel az úgynevezett „harmadik energiacsomag” tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték-tulajdonosok is legyenek. Éppen erre hivatkozva függesztette fel az Európai Bizottság a projektum elfogadási eljárását. A közszolgálati tévének adott interjújában Aleksandar Vučić arra emlékeztetett, hogy Ausztria is aláírta ugyanezt a szerződést, az Európai Uniónak tehát szerinte még a saját tagállamaival is rendeznie kell az ügyet. Arra a kérdésre, hogy milyen reakciókra számít Brüsszelből, Vučić elmondta, teljesen normális reakciókat vár, mert Szerbia mindvégig egyenes politikát folytatott, és ez ezután sem fog változni.
NINCS KOCKÁZAT
A miniszterelnök kifejtette, hogy Szerbiának a lehető legjobb feltételeket sikerült megkapnia a projektum végrehajtásához, s hozzátette, hogy az orosz fél magára vállalt minden kockázatot. Szerbia az utolsó államok között köti meg a szóban forgó szerződést, de ennek köszönhetően talán a legjobb feltételeket is magáénak tudhatja – értékelte a kormányfő. Vučić hatalmas befektetési tervnek nevezte a Déli Áramlatot, mely energetikai stabilitást jelent Szerbia és polgárai számára. A vezetéknek köszönhetően Szerbia energiaellátása nem függ majd attól, hogy Ukrajna megszünteti-e a gáz továbbítását, nem függ a politikai körülményektől sem. Arra a kérdésre, hogy létezik-e bizonyos akadálya a vezeték kiépítésének, Vučić elmondta, annak sorsa Oroszország és Európa viszonyától függ.
– Szerbia polgárainak viszont tudniuk kell, hogy országunk semmilyen kockázatot sem vállal. Mi 19 millió eurót adunk, az oroszok 2,1 milliárdot. Ha tehát ki is építjük a gázvezetéket, és valaki nem is engedi majd, hogy azt működtessük, akkor sem kell számolnunk semmilyen veszteséggel, mert sokkal többet nyerünk ennél a 19 milliónál az építési munkálatoknak köszönhetően – jelentette ki a kormányfő.
