2024. április 24., szerda
Holokauszt-emlékév

Műalkotással jelölték meg a volt szombathelyi gettó bejáratát

Sokakban, akik átélték a borzalmakat, még mindig rossz emléket ébreszt, „ha bakancsok csattognak egy ütemre az utcákon”

Közösen emlékezett meg a holokauszt áldozatairól vasárnap Szombathely önkormányzata és a Szombathelyi Zsidó Hitközség. A deportálások 70. évfordulója alkalmából köztéri műalkotással jelölték meg az egykori szombathelyi gettó bejáratát.

A 101 éves Spiegler Elemér, a legidősebb szombathelyi holokauszt-túlélő (j2) a holokauszt 70. évfordulóján tartott megemlékezésen a zsidó hitközség imaházában (Fotó:  MTI)

A 101 éves Spiegler Elemér, a legidősebb szombathelyi holokauszt-túlélő (j2) a holokauszt 70. évfordulóján tartott megemlékezésen a zsidó hitközség imaházában (Fotó: MTI)

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), a vasi megyeszékhely polgármestere a megemlékező ünnepségen azt hangsúlyozta: 926 szombathelyi család 3609 tagját hurcolták el és ölték meg haláltáborokban. Egyetlen bűnük az volt, hogy zsidó vallásúak voltak. A városháza közvetlen szomszédságában található Gettó-kapu emlékhelyen Veres Gábor helyi szobrászművész fából és bronzból készült alkotását avatták fel: a mű egy kisgyermek ajtóra akasztott kabátját ábrázolja, a zsebből egy játékmackó feje kandikál ki, a kabátka bal oldalán pedig hatágú sárga csillag éktelenkedik.

Radnóti Zoltán főrabbi rámutatott: a megemlékezéseken évről évre az elhurcoltak és meggyilkoltak száma hangzik el, a puszta számok mögött azonban emberek, édesapák, feleségek, gyermekek, kollégák, szomszédok vannak, emlékük személyes, és hetven év múltán is őrzik azt családjukban, közösségekben. Hozzátette: az érték, amit ezek az emberek képviseltek és további életükben a közösség javára megteremthettek volna, velük együtt hiányzik a társadalmunkból, így tehát valamennyien veszítettünk.

A főrabbi szerint nem húzódik semmiféle határvonal magyarok és zsidók között, zsidó vallású honfitársaink egyszerre zsidók és magyarok. A jövőben azon kell munkálkodni, hogy a bennünket összekötő múltat és közös értékeinket minél jobban megismerjük – fogalmazott.

Radnóti szerint a mai zsidó fiataloknak bátornak kell lenniük, felül kell emelkedniük a félelmeken, nem szabad zsidóságukat egy olyan sorsközösségként megélniük, amelybe beleszülettek, ezt de nem kérték. Szavai szerint büszkén vállalható a zsidó hit és a zsidó kultúra, a zsidó identitás még akkor is, ha félelemre ma is van ok, ha sokakban, akik átélték a borzalmakat, még mindig rossz emléket ébreszt, „ha bakancsok csattognak egy ütemre az utcákon”.

A megemlékezés részeként a helyi zsidó imaház előtti téren megnyitották az Élet Menete Alapítvány Elhurcolt életek című vándorkiállítását, és felavatták a zsinagóga falán az egykori szombathelyi gettó zsidó tanácsának emléktábláját is. Az imateremben ezután húszéves hagyományt követve emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól. A megemlékezés az egykori szombathelyi zsinagóga oldalánál, az áldozatok emlékfalánál koszorúzással folytatódott, este pedig a Bercsényi utcai zsidó temetőben gyászimával zárult.