A köztársasági parlament csütörtöki ülésén véglegesítette a képviselőház szerveinek megalakítását – a parlament elnökének és alelnökeinek megválasztását követően csütörtökön felállhattak a ház testületei is, továbbá a nemzetközi parlamentáris intézmények állandó hazai küldöttségei. Ezzel megteremtődtek az előfeltételei annak, hogy a parlament hozzálásson a minisztériumokról és a kormányról szóló törvénymódosítási javaslatok megvitatásához, melyre az ülés délutáni részében került sor. Mint ismeretes, ezek a törvények teszik majd lehetővé az új kormány megválasztását. A minisztériumokról szóló törvény tizenhat tárca létrehozását irányozza elő – a többpártrendszer bevezetése, vagyis 1991 óta ez lesz Szerbia legkisebb kormánya. Aleksandar Vučić kabinetje két miniszteri hellyel lesz karcsúbb Ivica Dačić kormányánál. A korábbiakhoz képest most egy minisztériumhoz fog tartozni a közlekedés, az infrastruktúra és az építésügy, továbbá a bányászat és az energetika. Újdonságnak számít az is, hogy a mezőgazdaság és a környezetvédelem egy tárcát képez majd, a közigazgatást pedig elkülönítik az igazságügytől és a helyi önkormányzatokkal foglalkozó minisztériumhoz csatolják. A foglalkoztatásügyi tárca foglalkozik majd a szociális kérdésekkel, a kereskedelmi és távközlési minisztérium pedig az idegenforgalmi kérdések kezelésével is meg lesz bízva.
|
A leendő kormány minisztériumai 1. Pénzügyminisztérium 2. Gazdasági minisztérium 3. Mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium 4. Építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium 5. Bányászati és energiaügyi minisztérium 6. Kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztérium 7. Igazságügyi minisztérium 8. Közigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium 9. Belügyminisztérium 10. Védelmi minisztérium 11. Külügyminisztérium 12. Oktatási és tudományügyi minisztérium 13. Egészségügyi minisztérium 14. Munkaügyi, foglalkoztatási és szociális minisztérium 15. Ifjúsági- és sportminisztérium 16. Művelődési és tájékoztatási minisztérium |
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője a minisztériumokról szóló törvény vitája kapcsán kifejtette, hogy az elmúlt bő két évtized legkisebb kormányát voltaképpen „az élet alakítja meg”. Hozzátette, hogy az ekképp létrehozott kormány célja racionálisan bánni a költségvetési pénzekkel. Úgy fogalmazott, hogy a minisztériumok kialakításakor a gazdaságosság és az ésszerűség irányította a haladókat, annak szándéka, hogy a leendő kormányban mindenki tisztában legyen azzal, melyik munka elvégzéséért felelős. Fontosnak nevezte, hogy az új kormányban nem lesz példa a hatáskörök duplázására, ami azt is jelenti, hogy mindig tudni lehet, ki miért vonható felelősségre. Megerősítette, hogy a választási kampányban elhangzott ígéretnek megfelelően a közvállalatokkal ezentúl nem egy-egy illetékes minisztérium foglalkozik majd, hanem valamennyi a gazdasági tárca hatáskörét képezi a jövőben.
GYORSABB MUNKATEMPÓ
Maja Gojković, a képviselőház új elnöke a Tanjug hírügynökségnek adott interjújában véleményének adott hangot, hogy rugalmasabb elnöke lesz a parlamentnek elődjeinél, s mindvégig arra fog törekedni, hogy helyet biztosítson a különböző véleményeknek is, mivel egy fontos politikai szerv élén áll, melynek vitákra is szüksége van. A vitáknak nem feltétlenül kell nyugodt hangvételűeknek lenniük, állapította meg, szerinte a viták legmegfelelőbb helye a parlament, ahova a polgárok juttatták be a választásokon a képviselőket. Nem az utcán kell politikai vitákat folytatni – értékelte Gojković. Az egyik legnagyobb problémának a szokások megváltoztatását nevezte. A képviselők, mint mondta, gyakran képesek megfeledkezni róla, hogy nem saját maguk miatt ülnek a padokban. Az eddiginél gyorsabb munkatempó bevezetését helyezte kilátásba. A parlament ügyrendjét rossznak nevezte, de szerinte nem kell gyors módosításokat végrehajtani, mert a meggondolatlan lépések csak rontanának a helyzeten.
