A kompánia vezetésének kezdeményezésére csődeljárás kezdődött a nagybecskereki Beohemija-Inhemben. Milan Pajtašev, a Gazdasági Bíróság bírója március 17-ére jelentette be az első tárgyalást, amelyen a hitelezők a vezetés által benyújtott átszervezési tervet véleményezik.
A Beohemija 2006 óta működik Nagybecskereken, 2008-tól már a belgrádi Dahlia és a verseci Hemija Brixol is hozzá tartozik. Fejlődése szempontjából jelentős a német BASF társasággal való együttműködés, és eddig Szerbia öt legjobb vegyipari kompániája között emlegették. A nagybecskereki gyár két munkaegységből áll: az egyikben évente 80 millió flakon folyékony, a másikban pedig 80 ezer tonna szemcsés mosóport gyártanak. A termékek legnagyobb részét az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiba, valamint Albániába és Bulgáriába exportálta.
A mosóporgyártó kompánia (elsősorban a Dual és a Spin nevű termékekről ismert) sorsa elsősorban a bankoktól függ, pontosabban attól, hogy lemondanak-e a kölcsöneik után járó magas kamatokról, és hogy a nagy üzletláncokkal együtt sikerül-e biztosítani 15 millió eurót ahhoz, hogy a kompánia beszerezze a termelés újraindításához szükséges nyersanyagot és forgótőkét. A vezetőség szerint a hitelezők számára az lenne a legjobb, ha folytatnák a termelést, mert felszámolásuk esetén az adósság alig hét százalékát tudnák megfizettetni. A nagybecskereki kompánia vesztesége ugyanis becslések szerint meghaladja a 20 milliárd dinárt, vagyonának értéke viszont 1,3 milliárd dinár. Azt remélik, hogy az átszervezési terv elfogadása esetén öt év alatt kijutnak a válságból.
A Beohemija-Inhem csődje sokakat meglepett, hiszen a közelmúltig a Béga menti város egyik legstabilabb gazdasági létesítményeként emlegették. Nemrég fontos hír volt az a bejelentésük, hogy Tunéziában komoly beruházásra készülnek (Afrikában a nagybecskerekihez hasonló két mosóporgyárat szándékoztak építeni). Aztán tavaly októberében 2,5 milliárd dináros tartozás miatt zárolták a számlájukat, és bizonytalanná vált a kompánia 250 dolgozójának egzisztenciája. A vezetés az előállt helyzetet a gazdasági válsággal, az emberek elszegényedésével magyarázza, hiszen mindenkit az olcsóbb áru érdekel. Hogy lépésben maradjanak, kénytelenek voltak drága, rövid lejáratú kölcsönöket felvenni, kereskedelmi árengedményeket tenni, és hosszabb megfizettetési határidőt elfogadni.
