A fiatal munkanélküliek többsége nem beszél semmilyen idegen nyelvet és nem tudja használni a számítógépet, derült ki abból a kutatásból, amit a munkaerőpiac feltárása kapcsán készítettek Szabadkán, de egyébként az egész országban hasonló gondok merülnek fel a foglalkoztatás területén, vagyis amellett, hogy nagyon sok a munkanélküli, kevés az, aki foglalkoztatható, hiszen a munkanélküliek többsége nem foglalkozik azzal, hogy fejlődjön, új képesítéseket szerezzen. Sajnos a munkanélküliek rendkívül érdektelenek, attól függetlenül, hogy fizetni kell egy képzésért vagy sem, nagyon kevesen foglalkoznak azzal, hogy piacképesek legyenek. Ha valaki munkanélküli, az egy dolog, de az már teljesen más, ha valaki foglalkoztatható – emelte ki Pavle Budimčević, a szabadkai Szabadegyetem programigazgatója, valamint a Matchdo projektum menedzsere.
– A Matchdo olyan projektum, amit az Európai Unió The Lifelong Learning projektumának keretében valósítunk meg. Ezt a projektumot a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, valamint a tartományi oktatási titkársággal közösen valósítjuk meg, azzal a céllal, hogy áthidaljuk azt a szakadékot, ami jelenleg a munkaadók és a munkakeresők között tátong – tudtuk meg Pavle Budimčevićtől. Hozzátette: – Kétségbeejtő, hogy a Szabadkán működő nagyvállalatok más városokból alkalmaztak menedzsereket, ugyanis a város területén nem találtak olyan szakembert, aki megfelelő tudással és kvalitással rendelkezne. Ennek a projektumnak, amivel mi foglalkozunk, az a célja, hogy megtaláljuk azt a tudást, képességet, ami hiányzik, és amire a jövőbeli alkalmazottaknak szükségük lesz. E projektumon keresztül Szabadkán egy kísérleti programban olyan munkavállalókat képzünk majd ki, akikre biztosan szükség lesz azoknál a külföldi vállalatoknál, amelyek a város területén működnek – mondta.
Felhívta a figyelmet, hogy az oktatási rendszer sajnos nagyon nehézkesen reagál a munkapiac igényeire. Évek óta minden évben több szakmából kerülnek ki több tízesével a munkakeresők, akikre nincs szükség, másrészt más szakmákban nincs elegendő szakképesített ember. Éppen ezért a nem formális oktatásnak kellene átvállalnia az átképzés, illetve a szükséges képzések szerepét, hiszen jóval gyorsabban, egy-két hónap, vagy egy év alatt tudnak reagálni a munkaerőpiac igényeire.
A kerekasztal-beszélgetésen, ahol jelen voltak a nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, valamint az oktatásügy képviselői, ismertették annak a kutatásnak az eredményeit, amit a vállalatok és a munkavállalók körében végeztek. Ilyen kerekasztal-beszélgetésre sor kerül még Nišben, Leskovacon, Kraljevón, Kragujevacon, Inđiján, Újvidéken és Belgrádban.
Vladimir Perovićtól, a Matchdo projektum egyik képviselőjétől megtudtuk, az ország munkaerőpiacát elemezve kiderült, amellett, hogy az állami egyetemek és a magánegyetemek folytonos versengésben vannak, nagy számban kerülnek ki a munkaerőpiacra olyan diplomások, akik nem rendelkeznek kellő tudással, képességekkel ahhoz, hogy a diplomájuk szerint el is helyezkedjenek. Ugyanakkor az oktatás nem követi a munkaerőpiac igényeit, így egyik oldalról ontja magából azokat a szakmunkásokat, akik nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni, más oldalról pedig a fiatalok érdeklődésének hiányában számos szakmát már nem is tanítanak az iskolák. Mint figyelmeztetett, annyira súlyossá vált a helyzet, hogy egyes szakmák hiányában 5–10 éven belül akár külföldről kell behoznunk majd szakembereket.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nem formális oktatással foglalkozó intézmények is lassan eltűnnek. Több, felnőttoktatással foglakozó intézményt bezártak már, így annak ellenére, hogy az oktatási minisztérium nem rendelkezik pontos adatokkal, tudni lehet, hogy a felnőtt korú népesség mintegy 3 százaléka vesz részt a felnőttképzésben. Mint hozzátette, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a munkahelyekre igazából majd csak 2016 után lehet számítani, hiszen nagyon sok vállalat áll átszervezés alatt.
A munkavállalók között pedig egyre több a fiatal, ugyanis a munkanélküliek mintegy 50 százaléka 35 évnél fiatalabb. Leginkább az egyetemi végzettségű fiatalokat érinti ez a probléma. A munkaadók ugyanakkor elégedetlenek a munkavállalókkal, hiszen azok nem beszélnek idegen nyelveket, nem tudnak alkalmazkodni, nem rendelkeznek kellő mennyiségű tudással, de nem tudnak a számítógépen sem dolgozni.
Megtudtuk, Szabadkán többek között festőmázolókra, lakatosokra, univerzális hegesztőkre, sofőrökre, valamint menedzserekre, könyvelőkre van a legnagyobb igény.
