Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben hétfőn Belgrádban arra kérte a szerb államhatalom képviselőit, hogy az európai integráció során Szerbia vegye figyelembe a már csatlakozott tagországok integrációs tapasztalatait. Az Európai Unió Szerbia minden egyes előrelépésére pozitívan fog reagálni, biztosította az illetékeseket a Szerbiai Képviselőházban Daul, aki az Európai Néppárthoz tartozó szerbiai pártok képviselőivel, valamint Nebojša Stefanović házelnökkel találkozott.
Varga László: A legtöbb álmenedékkérő roma vagy az albán kisebbséghez tartozik, és a vízumkényszer esetleges bevezetése Szerbiával szemben kisebbségellenes hangulatot generálna (Fotó: Ótos András)
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője négy témát érintett a Daullal folytatott beszélgetés során: az igazságügyi reform, a vízummentesség, a mezőgazdaság és a szerb–magyar megbékélés kérdését.
Az igazságügyi reform kapcsán Varga elmondta Daulnak, hogy a VMSZ már évekkel ezelőtt, a folyamat kezdetén felhívta az akkori államhatalom figyelmét a hiányosságokra és a várható kedvezőtlen következményekre.
– Az új bírósági hálózatról is beszámoltam. A vonatkozó törvénymódosítási javaslattal alapvetően egyetértünk, ugyanakkor a magyarok által jelentős számban lakott területeken az igazságügyi szervek számának növelését kívánjuk elérni. A vízummentesség, azaz az EP azon mechanizmusának kapcsán, amely gyors eljárásban teszi lehetővé bizonyos országokkal szemben a szabad beutazás felfüggesztését, kifejtettem, hogy ez az intézkedés nem jelent biztos megoldást az álmenedékkérők vagy az illegális határátlépők jelentette problémára. Az új mechanizmus esetleg azokat tarthatja vissza, akik útlevéllel próbálnak meg visszaélni a szabad utazás lehetőségével, és elképzelhető, hogy a vízumkényszer bevezetésének esetén ezek az emberek illegálisan kísérelnének meg eljutni az EU valamelyik tagállamába. Az sem mellékes részlet, hogy a legtöbb álmenedékkérő roma vagy az albán kisebbséghez tartozik, és a vízumkényszer esetleges bevezetése Szerbiával szemben kisebbségellenes hangulatot generálna. Daul úr egyetértett ezekkel az érvekkel, felvázolta azonban saját, vagyis az EU bizonyos tagállamainak érveit is, hogy annyian kísérelnek meg visszaélni az unió legfejlettebb tagállamainak szociális rendszerével, hogy a problémát kezelniük kell. A bizonyos tagállamok ilyen jellegű elvrendszere teljesen érthető, ugyanúgy, mint ahogyan a mi elveink is érthetők számukra – idézte fel a beszélgetést lapunknak nyilatkozva Varga.
Daulnak arra a kérdésére válaszolva, hogy az aktuális összetételű szerb kormány milyen mértékben tartja tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat, a VMSZ képviselője példaként a szerb–magyar megbékélés terén tett eddigi lépéseket említette. A mezőgazdaság témájához kapcsolódóan Varga a külföldiek négy év múlva megnyíló földvásárlási lehetőségéről, illetve az ennek kapcsán felmerülő aggodalmakról beszélt Daulnak.
Mlađan Dinkić, a Szerbia Egyesült Régiói elnöke szintén az igazságügyi reform központi szerepéről beszélt az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, valamint beszámolt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén jellemző regionális együttműködés hatékonyságáról. Suzana Grubješić, a SZER alelnöke és Daul a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazásának fontosságát taglalta.
