2024. március 28., csütörtök
EU-felmérés

Az uniós tagságot többen tartják rossznak, mint jónak

Évtizedes trend fordult meg az ország európai uniós tagságának megítélésével kapcsolatban: a Tárki felmérése szerint valamennyivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak. A társadalomkutató intézet reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is, akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen. A magyarok 39 százaléka szerint az EU-tagság inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság hatása.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta egészen 2011-ig, az Eurobarometer ezzel kapcsolatos utolsó vizsgálatáig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (30–40 százalék), vagy sem nem jó, sem nem rossz, a tagságról csak tízből egy-két ember nyilatkozott negatívan. Az elmúlt három évben azonban másfélszeresére nőtt a tagságot hátránynak tartók aránya. Jelentősen csökkent a vegyesen értékelők száma, és kisebb mértékben ugyan, de mérséklődött az unióhoz pozitívan viszonyulóké.

A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével gyarapodik a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségizettek között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak. A legrosszabb jövedelmi helyzetben levők alig negyede áll hozzá pozitívan az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék.

Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt–PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.